Sokan undorodnak a talajban élő állatoktól, pedig rengeteg igen hasznos közülük. Ilyen a földigiliszta is, amely leszámítva a szélsőséges éghajlati viszonyokat, a világon bárhol előfordul.
Hozzájárul az elhalt növényi részek lebontásához, a talaj javításához, ezenfelül pedig számos módon segíti a kisebb vagy nagyobb kertek tulajdonosainak életét. A kertészkedők számára a Csodakertész Barna Faiskola talajjavító készítmények sokaságát kínálja: ezekből érdemes válogatni, ha azt szeretnénk, hogy a hasznos kis giliszta is jól érezze magát a veteményesünkben.
Viszonylag hosszú életűek
Több földigiliszta fajta is létezik. Ami közös bennük, hogy hímnősek. Attól függően, hogy milyen fajtájúak, élettartamuk kettő és nyolc esztendő között mozog.
Az avarlakó fajok gyorsan, a többi típus lassan fejlődik. Egy év során csak egy generáció fejlődik. Egy egyed 8-12 kokont, mondhatni petét rak le. Az ivarérett földigilisztát laikusként is könnyen felismerhetjük a testét körülölelő úgynevezett nyeregről, amely egy megvastagodott rész.
Mikor aktívak?
A népnyelvben esőkukacként is emlegetett állat a föld alatt járatokat váj, abban közlekedik. Az időjárás függvénye, hogy mikor aktív, de főként márciusban és áprilisban, valamint szeptemberben és októberben tevékenykedik intenzíven. A langyos-meleg és a nedves időjárás jó feltételeket biztosít a szaporodásához is.
Amikor száraz és forró az idő, akkor a talaj mélyebb rétegeiben keres menedéket a földigiliszta. Mielőtt beköszönt a tél, akkor a járataik fagymentes részébe vonulnak vissza. Ilyenkor más állatokhoz hasonlóan lelassul az anyagcseréjük, fagymentes időszakban viszont újból aktívvá válnak.
Mit eszik a földigiliszta?
Ezek a jószágok főként elhalt növényi részekkel táplálkoznak. Ahhoz viszont, hogy el tudjanak szaporodni, bőséges mennyiségű eleség kell nekik. Éjszaka előbújnak járataikból, és csemegéznek a felszínen található algagyepből is, ezen felül lehúznak magukhoz elhalt növényi részeket.
A talajban megtalálható mikroorganizmusoknak köszönhetően néhány hét leforgása alatt elkorhadnak ezek a növénymaradványok, a giliszták pedig ekkor már el tudják őket fogyasztani. Az esőkukacnak ugyanis nincsenek fogaik, gyökerekkel így nem képesek táplálkozni.
Miért hasznos ez az állat?
Azzal, hogy a giliszták járatokat készítenek, segítik a víz talajba jutását és elosztását. Ily módon hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjen a felszíni lefolyás és az erózió. Munkájuknak köszönhetően jobban szellőzik a talaj.
Végtermékükkel trágyázzák a talajt. Négyzetméterenként akár tíz kilogrammnyi gilisztaürülék kerülhet a földbe, valamint annak felszínére éves szinten. Ez a szántón fél centiméter talajrétegnek, a gyepeken pedig másfél centinek felel meg.
Mindezeken felül hozzájárulnak az elhalt növények talajba forgatásához. Járatképzésükkel és ürülékükkel segítik a hasznos talajbaktériumok és gombák szaporodását is. A járatokban ráadásul a növények könnyen gyökeret ereszthetnek. Örüljünk hát a létezésüknek, ne bántsuk őket!