A pénz örök téma, nemcsak a gazdaságban, hanem a nyelvben is. Ahogy változnak az idők, úgy változik az is, hogyan beszélünk róla. A „lóvé” nemcsak fizetőeszköz, hanem egyben szociális kód, kulturális lenyomat is. A pénzre használt szleng kifejezések megmutatják, hogyan gondolkodik egy adott közösség vagy korosztály a vagyonról, munkáról, életről.
A pénzszleng különösen élénken él a hétköznapi beszédben – legyen szó fiatalokról, rap-szövegekről, kocsmabeli sztorizásról vagy akár üzleti „belsős” nyelvezetről. Nézzük meg, milyen sokféleképp hívják a pénzt Magyarországon és külföldön – és mi rejlik ezek mögött a szavak mögött.
Magyar pénzszleng
Lóvé, mani, zsuga – a legnépszerűbb klasszikusok
Ezek a kifejezések ma is rendkívül elterjedtek, főként a városi szlengben és az idősebb generációk laza szóhasználatában.
- Lóvé: talán a legismertebb magyar pénzszleng szó. Valószínűleg romani (cigány) eredetű, ahol a „lové” szó pénzt jelent.
- Mani: az angol „money” magyarosított formája, könnyed, játékos hangzása miatt népszerű.
- Zsuga: eredetileg a „kártyajáték” jelentésben terjedt el, mivel ott pénzben játszottak, így átvitt értelemben magát a pénzt is jelölte.
Suska, dell, zseton – kölcsönzött kincsek
Ezek a szavak többnyire más nyelvekből származnak, de mára beépültek a hazai szókincsbe:
- Suska: német eredetű, a „schuss” szóból származhat, ami „löketet”, „adag pénzt” is jelenthetett.
- Dell: a „dollar” szóból rövidült formában eredhet, de lehet, hogy a roma nyelvből is jön.
- Zseton: kaszinók világából ismert tárgyi pénzhelyettesítő eszköz, amit átvitt értelemben használunk a készpénzre is.
Gempa, zsé, buznyák, guriga, della, mallér, steksz – színes variációk
Ez a szóhalmaz már inkább városi vagy alvilági körökből ered, de egyesek mára teljesen beépültek a mindennapokba:
- Zsé: a „zseton” vagy a „zsugázni” kifejezés rövidített, játékos formája.
- Buznyák: népies, régies, kissé humoros kifejezés a pénzre.
- Guriga: pénztekercsre utal, főként nagyobb összegű pénzre használják.
- Della: olasz eredetű szó, valószínűleg a „dollár” becézett változata.
- Mallér: vidéki, szlenges kifejezés, kevésbé ismert, de gyakran hallható rap-szövegekben.
- Steksz: nagyobb pénzköteget jelent, valószínűleg német vagy jiddis eredetű.
Kortárs szavak: kesz, pííz, ropi
A fiatalok általában gyors, frappáns, játékos szavakat találnak ki, hogy frissítsék a nyelvet:
- Kesz: a „készpénz” rövidítése.
- Pííz: ismét egy angol eredetű szó (money – „peez”), amit szlenges kiejtéssel magyarosítanak.
- Ropi: főként kis összegű pénzt jelöl, vicces hangzású, sokszor ironikus szövegkörnyezetben használják.
Pénzszleng a világban
Angol nyelvterület: bucks, dough, moolah
Az angol szleng különösen gazdag pénzre vonatkozó szavakban:
- Bucks: egy dollár – eredetileg a szarvasbőr (buckskin) volt a csereeszköz a vadnyugaton.
- Dough: szó szerint „tészta”, de már 19. század óta használják pénzre.
- Moolah: játékos, bohókás kifejezés, valószínűleg a francia „le moulin” szóból eredhet.
Németország és Ausztria: kohle, mäuse, moneten
A német nyelv is kreatív a pénzszleng terén:
- Kohle: szén – utalás arra, hogy a pénz a kemény munka „gyümölcse”.
- Mäuse: egerek – a pénz apró, gyorsan mozgó dologként jelenik meg.
- Moneten: hivatalosabb hangzású, de gyakran használják szlenges környezetben is.
Franciaország: fric, blé, pognon
A francia szavak többsége mezőgazdasági vagy hétköznapi eredetű:
- Fric: eredetileg „súrlódást” jelent, innen alakult át a pénzre.
- Blé: gabona – a kenyér, azaz a megélhetés forrása.
- Pognon: erős hangzású, köznyelvi kifejezés, leginkább nagyobb összegek kapcsán használják.
Miért alakul ki ennyi szleng?
A pénz mindannyiunk életében központi szerepet játszik, így nem csoda, hogy rengeteg szleng kifejezés kapcsolódik hozzá. De miért pont ennyi?
- Nyelvi kreativitás: az emberek szeretnek új szavakat kitalálni, főleg olyan témákra, amik gyakran előkerülnek.
- Társadalmi rétegek: az alsóbb és középrétegek gyakran titkosított, szlenges nyelvet használnak egymás között.
- Generációs különbségek: a fiatalabbak mindig újítanak, hogy elváljanak a „felnőtt nyelvtől”.
- Alvilág vs. üzleti nyelv: míg az alvilágban a rejtjelezés dominál, az üzleti életben inkább az ironikus, laza szóhasználat dívik.
A szleng gyakran identitásképző szerepet is betölt: ha ismered és használod, azt jelzed, hogy „képben vagy” a társaságban.
Mit jelent a „zsuga”?
A „zsuga” eredetileg kártyajátékot jelent, de szlenges használatban már önállóan is pénz értelemben használatos.
Mi az a „guriga”?
A „guriga” nagyobb mennyiségű, összetekert pénzre utal. Vizualitásra épít – képzeld el a bankjegytekercset.
Mi a különbség a „bucks” és a „dough” között?
Mindkettő pénzt jelent angolul, de a „bucks” inkább konkrét dollárösszegre utal, míg a „dough” általánosabb, inkább laza, metaforikus.
Te milyen szót használsz a pénzre?
A pénzszleng világa egy végtelenül színes, kreatív és állandóan változó univerzum. Minden korszaknak, közösségnek megvannak a maga kedvencei. Legyen szó a klasszikus „zsé”-ről vagy a legfrissebb „ropi”-ról. Ahogy a nyelv él és alakul, úgy születnek újabb és újabb pénzre utaló kifejezések, tükrözve a társadalmi és kulturális változásokat is.
