Sok magyar vállalkozó előbb vagy utóbb azon kapja magát, hogy egy tárgyalás, konferencia vagy partnerszerződés miatt repülőre kellene szállni. És ekkor jön a kérdés: kell erre külön üzleti vízum, vagy elég egy sima turista? A helyzet azért trükkös, mert országonként más a határ, és sok olyan szabály létezik, amit az ember csak akkor tud meg, amikor visszapattant a nagykövetségről.
Mi számít üzleti utazásnak valójában?
A legtöbb ország nem azt nézi, hogy “dolgozol-e” az adott országban, hanem azt, hogy milyen céllal lépsz be. Ha hivatalos tárgyalásra mész, partnerekkel beszélsz, előadást tartasz, gyárat látogatsz vagy befektetési lehetőséget mérsz fel, az már sok helyen üzleti kategóriának számít. Itt nem az a lényeg, hogy kapsz-e érte fizetést; az számít, hogy a tartózkodás célja üzlet.
A félreértés gyakori: sokan azt hiszik, ha nem húznak alá semmit, akkor elég a turista vízum. Pedig a legtöbb ország szemében maga a tárgyalás ténye is üzleti tevékenység.
Mikor nem kell üzleti vízum?
Van, ahol nem bonyolítják túl. Az Európai Unión belül például bárki szabadon utazhat üzleti céllal is, nincs külön vízumkategória. Sok harmadik ország – Japán, Dél-Korea, Mexikó vagy több balkáni állam – szintén elegendőnek tartja a turista beutazást, ha az utazás célja csak informális találkozó vagy konferencia-látogatás.
Amíg nem szervezel helyi munkavégzést, nem írsz alá hivatalos dokumentumot és nem végezel a helyszínen olyan tevékenységet, amely pénzkeresésnek minősül, addig a turistastátusz sok helyen elég. Ez a megoldás a könnyebbik része a világnak.
Mikor kell mindenképp üzleti vízum?
Az üzleti vízum kötelező, amikor a látogatás már hivatalos értelmezést kap. Tipikusan akkor, amikor szerződést írsz alá, befektetési tárgyaláson veszel részt, cégtárgyalást folytatsz vagy olyan meghívólevelet kapsz, amelyben az utazás célja „business meeting”. Ha board-tagként, befektetőként vagy vállalkozást vezető személyként utazol, akkor az esetek többségében már nem úszod meg egy turista vízummal.
Vannak országok, ahol a belépéskor nézik, milyen dokumentumokat viszel, és simán visszafordítanak, ha úgy látják, hogy a turistavízum nem fedezi a valódi célt.
USA: a legismertebb üzleti vízum, a B-1
Az Amerikai Egyesült Államok a világ egyik legszigorúbb beléptetési rendszere. Ha valaki tárgyalni, befektetni, szerződést előkészíteni vagy ügyfelet meglátogatni megy, a hivatalos kategória a B-1 vízum. Itt különösen fontos, hogy legyen meghívólevél, pontos útiterv és minden dokumentum kéznél legyen, ami bizonyítja, hogy nem ott akarsz dolgozni, csak üzleti ügyben jársz el.
A vízum eljárása hosszabb, de aki vállalkozóként komolyan gondolkodik amerikai kapcsolatokban, annak ez a biztos út.
Egyesült Királyság: új szabályok a Brexit után
A Brexit óta az Egyesült Királyság is szétválasztja az egyszerű látogatást és az üzleti célt. Ha tárgyalni mész, elég lehet a sima látogatói belépés, de ha tréninget tartasz, partnereket oktatsz, vagy auditon veszel részt, már üzleti kategóriába esel. A brit rendszer arra figyel, hogy az ott végzett tevékenység ne minősüljön munkának – és ezt ők elég szigorúan értelmezik.
Kanada: rugalmasabb, de papír nélkül nem megy
Kanada üzleti látogatóként alapvetően beengedi a magyar állampolgárokat, ha csak rövid tárgyalásra érkeznek. A gond ott jön, amikor szolgáltatást adnál el vagy operatív feladatot látsz el. Itt már üzleti vízum kellhet, és nagyon szeretik, ha a látogatónak van írásos meghívólevele, amelyben szerepel az utazás célja és időtartama.
Szingapúr: Ázsia üzleti kapuja
Szingapúr külön kategóriákban gondolkodik. Ha tárgyalsz, konferenciára mész vagy partnert látogatsz, elég lehet a rövid távú belépés. De ha induló vállalkozást tervezel, befektetést vizsgálsz vagy üzleti tevékenységet végzel, már speciális üzleti belépési engedély kell.
Ez azért fontos, mert sok magyar cég a szingapúri piacot használja belépőként az ázsiai régióba – ott pedig a szabályokat elég keményen veszik.
Egyesült Arab Emírségek: Dubai más logikán működik
Dubaiban sokszor elég a normál beutazás, de ha cégalapítási céllal, befektetőként vagy tartós üzleti tevékenység miatt utazol, már speciális kategória jön képbe. Sok esetben meghívólevél és üzleti terv is kellhet. Dubai nagyon nyitott üzleti tér, de a hivatalos rendszerük pontosan tudni szeretné, ki milyen céllal lép be.
A leggyakoribb hibák, amelyek miatt „visszadobják” az utazót
Sokan későn adják be a kérelmet, vagy rossz kategóriát választanak. Előfordul, hogy valaki turistavízummal indul útnak, miközben a laptopján egy komplett tárgyalási dokumentáció van, és erről a határnál meg is kérdezik. A meghívólevél hiánya szintén visszatérő probléma: rengeteg országban ez az alap.
A másik klasszikus hiba az, amikor a tevékenységet a helyi rendszer már munkának minősíti, miközben az utazó úgy gondolja, hogy „csak megbeszélés”.
Mikor érdemes „szakértőhöz” fordulni?
A legtöbb ország esetén nincs rá szükség. De az USA, az Egyesült Királyság és az Emírségek esetén már gyakran megéri egy vízumügyintézővel konzultálni. Itt nem a tanácsadás ára a kérdés, hanem az, hogy mennyit veszíthetsz egy visszautasított belépésen – időben, ügyfélkapcsolatban, pénzben.
Nem bonyolult, csak rendszerben kell látni
A legtöbb üzleti vízum azért létezik, hogy az országok megkülönböztessék a látogatókat a tényleges munkavállalóktól. Ha valaki néhány találkozó miatt utazik, az sok helyen egyszerű. Ha a tevékenység már üzleti jelentőségű, több bizonyíték és dokumentum kell. A jó hír az, hogy a magyar vállalkozók a világ országainak többségét könnyen elérik. A kihívás inkább abban rejlik, hogy értsük az egyes országok logikáját, és ne keverjük a turista belépést az üzletivel.