A legtöbb cég ma már rutinszerűen tart online megbeszéléseket, mégis nagyon kevés helyen beszélnek arról, hogyan lehet ezekben a helyzetekben jól jelen lenni. A távoli meeting nem egyszerűen videóhívás; munkakultúra. És mint minden kultúrának, ennek is vannak íratlan szabályai, amelyek meghatározzák, mennyire tud egy csapat hatékonyan működni.
A jelenlét nem a kamera bekapcsolásáról szól
Sok helyen vita tárgya, hogy kötelező-e a kamera. A valódi kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy érezni lehet-e, hogy ott vagy. A jelenléthez nem elég, hogy zölden világít a kis pötty a neved mellett, inkább arról, hogy figyelsz, kapcsolódsz, reagálsz. A kamera csak egy eszköz. Az igazi jelenlét ott kezdődik, amikor nem egyszerre öt ablak között váltogatsz, hanem ténylegesen részt veszel a beszélgetésben. A távmunkában ez az egyik legerősebb bizalmi alap: hogy a többiek érzik-e, hogy együtt dolgoztok.
A jó hangminőség fél siker
Bárki, aki tartott már online meetinget, tudja, milyen fárasztó, amikor valakinek a mikrofonja recseg, a háttérzaj beszűrődik vagy az egész mondatot elviszi egy szomszédos fúrógép. Ha tisztán hallanak, a beszélgetés tempója is stabilabb, a félreértések pedig ritkábbak. Egy egyszerű headset vagy egy külső mikrofon olyan minőségi ugrást jelent, amit a csapat percek alatt megérez.
Háttér…könyörgöm HÁTTÉR!
Egy neutrális, fényes, egyszerű tér azt üzeni, hogy tiszteled a helyzetet. A kaotikus háttér inkább azt, hogy kapkodsz, de simán elég a könyvespolc mögéd. (És igen, ha otthon vagy és nincs könyvespolcod az ciki.) Ez nem személyiségkritika — egyszerűen egy jelzés arról, mennyire vagy jelen. És bár sok platform kínál virtuális hátteret, ezek néha többet vonnak el, mint amennyit adnak. A letisztult valós háttér mindig természetesebb.
Engedd lélegezni a meetinget
A távoli megbeszélések gyakran túl gyorsak. Mindenki rövidített mondatokban beszél, hogy ne vegyen el másoktól időt, és közben eltűnik az a fajta emberi ritmus, ami a személyes találkozókat természetesen gördíti előre. A jó online meeting egyik titka az, hogy időt adunk a gondolkodásnak. Ha valaki elhallgat egy másodpercre, az nem technikai hiba, hanem gondolkodási szünet. A távmunkában ezek a szünetek teret adnak annak, hogy a résztvevők valóban egymás gondolataira reagáljanak, ne csak a saját monológjukat készítsék elő.
A rövidítés nem rövidít annyit, mint gondolnád
Sokan szeretik úgy tekinteni az online meetingre, mint valami instant megoldásra: legyen gyors, pörögjön. Valójában az online térben a túlzott rövidítés több kárt okoz, mint hasznot. A kapkodó megbeszélések után gyakran több a félreértés, több az utólagos kérdés, és több a „vissza kéne térni rá” pillanat. Egy jól struktúrált, nyugodt tempójú távmeeting sokkal inkább eredményt hoz, mint egy időről időre megszakított, széteső ritmusú. Nem mellesleg, ha sokan vagytok és hajlamos a cég rövidítésekben kommunikálni, azok szóban csak akkor követhetőek, ha mindenki beszéli azt a nyelvet, amelyben az ASAP-ra rímel az, hogy FYI.