A tűzvédelmi megfelelés az üzemeltetés folyamatos része. Az előírt ellenőrzések, felülvizsgálatok, karbantartások és dokumentációk megfelelő kezelése a jogszabályi kötelezettség teljesítésén túl hozzájárulhat ahhoz is, hogy egy vállalkozás gyorsabban felismerje a műszaki hiányosságokat, és csökkentse egy tűzeset vagy más üzemzavar következményeinek kockázatát.
Mit jelent ma a megfelelő tűzvédelmi működés?
A magyar tűzvédelmi szabályozás egyik központi eleme az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, vagyis az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ). Az OTSZ számos tűzvédelmi műszaki megoldás esetében meghatározza az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás követelményeit, valamint azt is, hogy az elvégzett tevékenységeket megfelelően dokumentálni kell.
Ez azt jelenti, hogy a tűzvédelem nem merül ki abban, hogy egy épületben rendelkezésre állnak a szükséges berendezések – azoknak a rendeltetésüknek megfelelő állapotban kell maradniuk, az előírt ellenőrzéseket és karbantartásokat pedig az adott műszaki megoldásra vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni.
A technológiai fejlődés szintén folyamatosan új tűzvédelmi kérdéseket vet fel. Az új építési megoldások, anyagok, energiaellátási rendszerek vagy például a lítiumion-akkumulátorok alkalmazása új kockázatokat jelenthetnek. Ezek kezelése azonban nem egyetlen, minden vállalkozásra egyformán vonatkozó új szabályozással történik – az adott épület, rendeltetés, technológia és kockázati körülmények határozzák meg a szükséges tűzvédelmi megoldásokat.
A dokumentációt is érdemes korszerűsíteni
A tűzvédelmi megfelelés fontos része az ellenőrzések, felülvizsgálatok és karbantartások megfelelő dokumentálása. Az OTSZ több esetben kifejezetten lehetővé teszi az elektronikus dokumentálást, így a szükséges nyilvántartások vezetése nem feltétlenül kizárólag papíralapon történhet. A digitális dokumentáció önmagában nem jelent új, általános „e-napló-kötelezettséget”, ugyanakkor megfelelő rendszer alkalmazásával jelentősen egyszerűsítheti a napi adminisztrációt.
Egy jól kialakított digitális nyilvántartás például lehetővé teheti, hogy:
- egy helyen kezeld a dokumentumokat: az ellenőrzések, felülvizsgálatok és karbantartások eredményei könnyebben visszakereshetők;
- nyomon kövesd a határidőket: egyes rendszerek automatikus emlékeztetőkkel segíthetik a következő felülvizsgálatok és karbantartások kezelését;
- átláthatóbb legyen a munkafolyamat: megfelelő informatikai megoldással követhetővé válhat, hogy milyen munkát, mikor és ki végzett el;
- gyorsabban rendelkezésre álljanak a dokumentumok: egy ellenőrzés során egyszerűbb lehet a szükséges nyilvántartások előkeresése.
Fontos azonban különbséget tenni a jogszabályi követelmények és az egyes digitális szolgáltatások által kínált kényelmi funkciók között. A felhőalapú tárolás, az automatikus riasztások vagy a valós idejű munkakövetés például nem általános OTSZ-követelmények, hanem az adott informatikai rendszer extra szolgáltatásai.
A műszaki állapot legalább olyan fontos, mint a dokumentáció
A megfelelő dokumentáció önmagában nem pótolja a tényleges műszaki megfelelést. A tűzvédelmi műszaki megoldásoknak a gyakorlatban is működőképesnek kell lenniük, és a hibákat az előírásoknak megfelelően ki kell javítani.
Különösen fontosak például a tűzgátló nyílászárók. Egy tűzgátló ajtó tűzvédelmi funkciója nem pusztán az ajtólaptól függ: a szerkezet megfelelő működéséhez az olyan elemeknek is megfelelő állapotban kell lenniük, mint az önműködő csukódást biztosító szerkezetek, a tömítések vagy a megfelelően kialakított és karbantartott vasalatok.
A szabályozás a tűzvédelmi műszaki megoldások hibáinak kijavítását is az üzemeltetés részének tekinti. Ezért egy tűzvédelmi hiányosság akkor is jogszabályi problémát jelenthet, ha még nem történt tűzeset. A cél éppen az, hogy a hiányosságokat még a káresemény előtt felismerjék és megszüntessék.
A tűzgátló és füstgátló nyílászárókkal kapcsolatos bizonyos munkák (pl. a tűzgátló ajtók javítása, beépítése, felülvizsgálata, karbantartása) tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységek. Ezért ilyen munkát nem elegendő egyszerűen „szakemberre” bízni: azt kell ellenőrizni, hogy az adott tevékenységhez előírt képesítéssel és szakvizsgával rendelkező személy végezze el.
Ki felel a tűzvédelemért?
A tűzvédelmi feladatok kiszervezése nem jelenti azt, hogy az üzemeltető vagy a munkáltató valamennyi saját jogszabályi kötelezettsége automatikusan megszűnik. A tűzvédelmi törvény és az OTSZ alapján a gazdálkodó szervezetnek gondoskodnia kell a rá vonatkozó tűzvédelmi követelmények teljesítéséről, többek között az előírt tűzvédelmi műszaki megoldások megfelelő állapotáról és a munkavállalók szükséges tűzvédelmi ismereteiről.
A gyakorlatban ezért érdemes egyértelműen meghatározni, hogy mely tűzvédelmi műszaki megoldások találhatók az épületben, milyen ellenőrzések és felülvizsgálatok szükségesek, mikor esedékes a következő karbantartás, milyen dokumentumok igazolják az elvégzett munkákat, illetve mely feladatokat kell megfelelő képesítéssel vagy tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyre bízni.
A megelőzés üzleti szempontból is racionális
Bár a tűzvédelmi megfelelés elsődleges célja az élet- és vagyonbiztonság, a rendszeres karbantartásnak üzleti jelentősége is lehet. Egy időben felismert műszaki hiba általában könnyebben és kiszámíthatóbban kezelhető, mint egy olyan meghibásodás, amely már egy káresemény során okoz problémát – például amikor egy karbantartás hiányában túlhevülő klímaberendezés miatt kigyullad a szerverterem hűtése, a tűz pedig napokra megbénítja a teljes céges hálózatot.
A megfelelő tűzvédelmi rendszer ezért hozzájárulhat az üzletmenet folyamatosságához és a működési kockázatok csökkentéséhez. A cél tehát nem az, hogy minden lehetséges kockázatot megszüntessünk – ez a gyakorlatban nem reális –, hanem hogy a jogszabályi követelményeknek megfelelően felismerjük és kezeljük azokat a kockázatokat, amelyek az adott épületből és tevékenységből következnek.