Sokan azt gondolják, hogy a turistavízum lényege a „nem dolgozhatsz”, ha „csak” ilyen dokumentummal rendelkezel, de közben az is ott motoszkál a fejedben, hogy de hogy lehetne ellenőrizni vagy tiltani, hogy válaszolj egy mailre vagy telefonálj, amíg az adott országban tartózkodsz. Egyáltalán mi számíthat(na) munkának?
A jogi logika ennél jóval árnyaltabb. Nem az a tiltás, hogy ne nyisd ki a laptopot, hanem az, hogy ne jelenj meg a helyi piacon. A világ legtöbb országában a munkavégzés fogalma nem ahhoz kötődik, hogy valaki gépel vagy válaszol-e e-mailekre. A hangsúly azon van, hogy kinek dolgozik, milyen bevételhez jut, és hogy ez a bevétel milyen jogi vagy adózási kötődésbe kerül a fogadó ország felé.
A határátlépésnél a tisztviselőt nem érdekli, hogy az ember ír-e egy cikket a hotelszobában vagy intézi a saját cége ügyeit. Az érdekli, hogy létrejön-e bármilyen helyi gazdasági kapcsolat. Ha a tevékenység nem a helyi ügyfeleknek, nem a helyi piacon, nem a helyi infrastruktúrán keresztül működik, a legtöbb ország ezt nem tekinti engedélyköteles munkának. Amint azonban a tevékenységed miatt a fogadó ország gazdasági érdekeltségbe kerül, a helyzet megváltozik. A turistavízum határvonala itt húzódik.
Amikor laptopozás még nem számít munkának
A modern világban teljesen megszokott, hogy valaki három hétig külföldön van, és közben a saját hazai ügyfeleinek dolgozik. Ha egy magyar cégnek írsz jelentést, egy hazai partnernek készítesz grafikai anyagot, vagy a céged belső feladatait intézed, ez a legtöbb ország szemében olyan tevékenység, amely nem kötődik a helyi gazdasághoz. Nincs helyi bevétel, nincs helyi szolgáltatásnyújtás, nincs helyi piacra lépés.
Egy kávézóban végzett laptopozás tehát önmagában nem minősül munkavégzésnek. Nem azért, mert elnézik, hanem mert nem sérti a vízum logikáját. A turistavízum lényege nem az, hogy eltiltson a produktivitástól. Inkább az, hogy szabályozza, milyen gazdasági tevékenységet folytathatsz ott, ahol tartózkodsz. Ha minden bevételed és ügyfeled máshol van, a fogadó ország számára nem jelenik meg sem bevétel, sem adóköteles kapcsolat.
Amikor a tevékenység már a helyi piac felé fordul
A turistavízum nem teszi lehetővé, hogy a fogadó ország lakóinak vagy cégeinek nyújts szolgáltatást. Ha például egy külföldi fotós turistaként érkezik egy tengerparti városba, önmagában attól még nem dolgozik, hogy képeket készít. Ha azonban ezek a fotók ottani vállalkozásnak készülnek, már helyi szolgáltatást nyújt, amely engedélyköteles.
Ugyanez történik egy rövid előadás, workshop vagy tréning esetében. Ha valaki egy konferencián felszólal, vagy helyi cégek meghívják, a tevékenysége a helyi gazdasághoz kapcsolódik. A turistavízum erre nem ad keretet. Nem a „beszéd” a tilos, hanem az, hogy a tevékenység helyben értékelődik gazdasági tranzakcióként.
A vállalkozók gyakran félreértik ezt a különbséget. Az nem megoldás, hogy a fizetés egy külföldi számlára érkezik. A munkavégzés minősítése nem a pénz útjára épül, hanem a szolgáltatás helyére. A bevétel lehet bárhol, de a szolgáltatás ott jön létre, ahol az ügyfél van. Ez pedig már a fogadó ország számára releváns.
A „digitális nomád” logika külön kategória
Sok ország felismerte, hogy a világban egyre többen dolgoznak úgy, hogy nincs fizikai kötődésük egyetlen piachoz sem. Ezért jelentek meg a különböző nomád vízumok, amelyek nem a turistákra, hanem a külföldön dolgozó, de nem helyi ügyfeleknek dolgozó emberekre szabott engedélyek. Ezeknél már világos, hogy a tevékenység nem minősül helyi munkának, mert nem jelenik meg a helyi gazdaságban.
A turistavízum viszont nem erről szól. Nem biztosít keretet rendszeres távmunkára. Arra van, hogy valaki pihenjen, utazzon, nézelődjön — és ha dolgozik is közben, az csak addig fér bele, amíg nem érinti a helyi piacot. A nomád vízum pont ezt a határt tolja ki. A turistavízum nem.
A legfőbb kérdés mindig az: kinek dolgozol?
A turistavízum határát egyetlen mondatban össze lehet foglalni. A munkavégzés ott kezdődik, ahol a tevékenységed a fogadó ország számára válik gazdasági tényezővé. Addig, amíg a te feladataid és bevételeid a saját országodban vagy egy harmadik országban keletkeznek, a határ majdnem mindenhol tiszta. Onnantól viszont, hogy a te munkád ott, helyben kap értelmet — egy ottani partneren, ügyfélen vagy rendezvényen keresztül — a helyzet már nem fér be a turistastátuszba.