A feltétel nélküli alapjövedelem fogalma
Mi az FNA? Az FNA a feltétel nélküli alapjövedelem rövidítése (FNA), angolul basic income guarantee. Az alapjövedelem lényege, hogy egy politikai közösség a saját döntése értelmében bizonyos minimális jövedelmet mindenki számára garantál. Ez a közösség lehet egy város, egy ország vagy akár az Európai Unió is.
Az alapjövedelemnek öt fontos kritériuma van:
- készpénzt jelent (vagy számlapénzt), nem természeti javakat
- természetes személyek kapják (nem cégek, családok, háztartások)
- rendszeres juttatásként (nem csak a felnőtté váláskor például, vagy időszakosan)
- az összege elég kell, hogy legyen az alapvető szükségletek fedezésére
- a közösség minden tagja jogosult rá (rászorultság vagy munkavállalási hajlandóságtól függetlenül)
Több olyan javaslat is létezik, amely az alapjövedelem mértékét úgy határozná meg, hogy az a létminimum 2/3-át tegye ki. felnőttek esetében, gyerekneknél 50%-ot, míg várandósok esetében 150%-ot.
Ha az alapjövedelem nem éri el a létminimum szintjét, akkor azt részleges alapjövedelemnek nevezik.
Hogy mégis mekkora összegről beszélünk egy ilyen átalakítás során? Jelenleg Magyarország esetén a GDP 1 százaléka alatti összeg átcsoportosítását jelentené az FNA bevezetése.
Mi az alapjövedelem célja?
Az alapjövedelem bevezetése mellett érvelő szakértők szerint az FNA:
- segíti enyhíteni a jövedelemkülönbségeket
- csökkene az éhezés, megszűnne a szegénység
- csökkenti a társadalom polarizálódását, növelné a szolidaritást
- újfajta osztálykompromisszumot hozna létre
- jóléti állam új koncepcióját, szintjét jelentené
- csökkenne a bürökrácia szintje
- csökkenne a bűnözés szintje és a korrupció
- csökkentené a természetkizsákmányolást
Az alapjöveledem alapját és szükségességét szakemberek két fő okkal magyarázzák.
A jóléti állam válságban van. Ezt pedig két nagy tényező okozza: a munkanélküliség és a jóléti állam alapjainak költségvetési eróziója.
Az FNA nagy előnye, hogy a jövedelemeljuttatás technikája szerint az adott jövedelem univerzális. Tehát mindenkinek jár és jut, a leginkább rászoruló csoportok is.
Fontos kiemelni, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem nem egyenlő a rászorultsági alapú garantált minimális jövedelemmel. Vagyis nem arról van szó, hogy a rászoruló rétegeket segítjük meg, hanem mindenki részesül belőle, egyenlő arányban. A rászorultság alapú garantált minimális jövedelem esetében pedig az állam külön feltételeket szabhat, hogy ki jogosult rá, míg az FNA-t alanyi jogon megkapná minden állampolgár. A jogosultság igazolására pedig szükség lehet a megfelelő tartózkodási engedélyre is, amellyel igazolni tudjuk, hogy „melyik országhoz tartozunk” lakhely tekintetében vagy életvitelszerűen.
FNA Magyarországon
A feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója már az 1795-ös években felmerült, akkor az egalitarizmussal együtt jelent meg Thomas Paine Agrarian Justice röpiratában. Számos változatban és előfutárral 2011-ben érkezett meg az eszme hazánkba is, majd 2013-ban került először a Parlament elé határozati javaslatban.
FNA külföldön
Több olyan ország van, ahol sokkal előrehaladottabb állapotban van a téma, mint hazánkban. Kanada egyes területein már az 1970-es években voltak kísérleti programok az alapjövedelem bevezetésére. Finnországban 2017-ben indult hasonló kísérlet, amit 2018-ban állítottak le. A program tanulságai szerint a munkavállalási kedv nem javult azoknál, akik kapták a támogatást, ugyanakkor sokkal boldogabbak és egészségesebbek voltak, valamint pozitívabb volt a jövőképük mint azoknak, akik nem kaptak ilyen támogatást.
Jelenleg Spanyolország folytat jelentősebb próbálkozást az FNA bevezetés felé. 2020. júniusától a rászorulók számára 850 ezer háztartásnak fizetnek alapjövedelmet. A juttatás feltétele, hogy a család bevétele nem érheti el a minimálbér összegét. Éves szinten ez 3 milliárd eurós kiadást jelent a spanyol költségvetés számára. El kell telnie 1-2 évnek mire értékelhető lesz a program hatása.
Kritika az alapjövedelemmel szemben
Az FNA bírálói szerint az alapjövedelem bevezetése egyszerűen csak az eddigi szociális juttatások újraosztását jelenti, és a korábbi segélyek és támogatások helyett kapnák meg sokon. Így számos célzott szociális program szűnne meg. Mivel nem célzott az FNA, ezért várhatóan rossz hatékonyságú is lenne, mivel mindenki ugyanakkora összeget kapna. A szükséges források előteremtéséhez pedig adóemelésre lehet szükség, hogy az államháztartás kiadási oldalának növekedését egyensúlyba lehessen helyezni.
