Számtalan olyan könyvmoly él kis országunkban, aki imád ugyan olvasni, mégsem nagyon olvas magyar klasszikusokat. Ez valahol teljesen érthető is, hiszen az irodalomórák száraz és didaktikus tananyaga sajnos sokak kedvét elvette attól, hogy a nem kortárs magyar írók és költők műveiben merüljön el, nemhogy még azzal foglalkozzon, hogy ki hogyan élt…

Szerencsére ma már az internetes portáloknak hála, egyre több emberhez jutnak el azok az információk, amelyek híven bizonyítják, íróink és költőink épp annyira gyarlók és esendők voltak, mint mi magunk…Ha pedig innen nézzük, akkor egyre közelebb tudjuk engedni őket magunkhoz, és a nyitás nem marad el az írott művek, regények terén sem.

Ady Endre éjszakái…

Mielőtt bárki azt hinné, hogy ezek az emberek unalmasak voltak, el kell csak kísérni Ady Endrét egy éjszaka vagy éppen nappal erejéig. Krúdy, akiről nem véletlenül neveztek el egy lórúgásnyit érő fröccsöt, írt Ady éjszakáiról, és bizony Budapest utcái talán jobb is, ha nem tudnak beszélni. A Mai-Könyv.hu kínálatában kapható szépirodalmi művek viszont annál inkább, és érdemes is beleásni magunkat, hiszen páratlan élményben lesz részünk.

A mire-gondolt-a-költő típusú kérdések okozta gyötrelmek feledésbe merülnek, amint elővesszük felnőtt fejjel ezeket a csodás műveket. Krúdy fentebb említett könyve bepillantást ad a pezsgő budapesti éjszakai életbe, megmutatva, hogyan alkottak irodalmi nagyjaink. 

Vajon mennyi konyak fogyhatott, mielőtt Ady megírta Ha minden című versét? És persze nem ő az egyetlen!

A gyerekirodalom megkerülhetetlen alakjai

Ki gondolná, hogy a Bóbita, a Galagonya és megannyi más gyermekvers szerzője néha maga is gyermeksorsra jutott? Szobafogság járt neki akkor, amikor feleségének, Károlyi Amynek elintéznivalója akadt, ugyanis a sokat látott feleség tartott attól, hogy távollétében a költő túllépi a megengedett határt – no, nem csokoládéból, hanem alkoholból.

Ugyanis bármennyire hihetetlenül hangzik is, Weöres Sándor sem kímélte a máját, előszeretettel borozott. Persze nem hiába, hiszen feltehetően ezeknek a mámoros estéknek köszönhetően ontotta bölcsességeit, amelyeket A teljesség felé című művében foglalt össze. Sőt, talán a Valse Triste ritmusos-dallamos sorai sem születhettek volna meg, ha a költő megvetette volna a bort, és nem hallotta volna jó néhányszor elhangzani a szüreti éneket.

Kit érdekel az írók élete?

Biztosan mindenki feltette már magának diákkorában ezt a kérdést – méghozzá igencsak bosszúsan. Nos, a számok valóban unalmasak, ám ha a nyers tények és a lecsupaszított adatok mögé tekintünk, olyan életutak rajzolódnak ki, amelyekben kódolva van a tragédia. Mert alkotni maradandót talán valóban csak úgy lehet, hogy közben az alkotó szépen lassan maga is belehal – ki a bortól, ki a pálinkától, ki az egyéb szerektől.

Ha pedig már az életüket adták ezekért a művekért, akkor mindenképpen megérdemlik, hogy a Mai-Könyv.hu kínálatában kapható könyveikből minél többel megismerkedjünk. Merőben más élmény lesz, mint a gimnáziumban volt, ezt garantáljuk!