Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben lett igazán felkapott téma, az érzelmi intelligencia (EQ) koncepciója már legalább 25-30 éve létezik.

Az érzelmi intelligencia meghatározza kapcsolataink minőségét, kommunikációnk milyenségét, sőt még a belső motivációnkat is alakíthatja. Fontos, hogy beszéljünk róla, foglalkozzunk vele, mert jelentős hatással van mindennapjainkra.

Jelentése sokak számára megfoghatatlan, legkönnyebben viszont talán a következőképpen definiálható:

“Az EQ önmagunk és mások érzéseinek, jelzéseinek azonosítása, majd az azokra adott válaszreakciók összessége.”

Gyakran tévesztjük össze az ismertebb IQ fogalmával, azonban közel sem azonos a két koncepció.

  • Az IQ sokkal pontosabban mérhető és alapvetően az emberi intelligenciát, logikát, szakmai képességet állítja középpontba.
  • Ezzel szemben az érzelmi intelligencia (EQ) nehezen mérhető, sokkal inkább a “soft skill” kategóriába tartozik. 

Mit (nem) várhatunk érzelmi intelligenciánk fejlesztésétől?

Saját értékünket egyre inkább hajlamosak vagyunk a havi jövedelem, munkahelyi pozíció vagy az általunk használt autó típusától függően megítélni. Ebből kifolyólag könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy az érzelmi intelligencia mértékét is hasonló, materiális dolgokhoz kötjük. Azt várjuk, hogy ha – az IQ-hoz hasonlóan – magas az EQ szintünk, akkor egyszerre minden megoldódik az életünkben. Azonnal megvehetjük életünk nyaralóját, előléptetnek a munkahelyünkön, minden konfliktusból győztesként jövünk ki stb. Azonban korántsem ennyire fekete-fehér a történet. 

Az érzelmi intelligencia fejlesztése egy élethosszig tartó folyamat. Mindig résen kell lennünk, tudatosan és nyitottan kell élnünk. Nem hasonlítható a folyamat egy egyszerű művelet elsajátításához. Nincs rövidebb út, minthogy folyamatosan képezzük magunkat azáltal, hogy figyelünk saját és mások érzéseire.

Miért éri meg foglalkozni az érzelmi intelligencia fejlesztésével?

Akármennyire is megfoghatatlannak hangzik, mégis számos érv szól az EQ fejlesztése mellett. Nézzük ezeket sorban:

  • Jobb társas kapcsolatok 

Azáltal, ha jobban megértjük mások érzéseit, jobban is tudunk rájuk reagálni. Kialakul egyfajta empátia. Megértjük, hogy a barátaink, kollégáink, élettársunk miért beszél vagy viselkedik úgy, ahogy, bizonyos szituációkban. Azáltal, hogy a színfalak mögé látunk, sokkal jobban tudunk reagálni ezekre a helyzetekre, több segítséget és együttérzést közvetítve a másik irányába.

  • Saját magunk megismerése, megértése

Azonban ahhoz, hogy másokkal javuljon a kapcsolatunk, első lépésben saját magunkat kell megismernünk. Az EQ szint emelésével kirajzolódik, hogy mi a valós, belső motivációnk, miért cselekszünk valami irányába napról napra. Fény derülhet a célokra és azok mögöttes okokra. Emellett a mindennapi reakciók valós oka is felszínre kerülhet. Nem kérdés, hogy ilyesfajta ismeretek birtokában gyökeresen megváltozhat az egész életünk.

  • Motivációnk fenntartása, céljaink elérése

Miután közelebb kerültünk magunkhoz és kikristályosodtak a valós, belső mozgatórugók, a motivációt is könnyebben fenn tudjuk tartani. Ha már tudjuk, mit akarunk valóban az élettől, akkor könnyebben is maradunk rajta az elkezdett úton, bármilyen nehézség is jöjjön szembe velünk.

Goleman érzelmi intelligencia modellje

Daniel Goleman neve az egyik legismertebb az EQ kutatás területén. Az érzelmi intelligenciával kapcsolatos munkája gyakran kapcsolódik a vezetői és menedzsment képességekhez, de a magánéletben is jól alkalmazható.

Goleman modellje szerint a saját magunk és társadalmi kapcsolataink, illetve a szabályozás és felismerés skáláján haladva négy területet különíthetünk el. Ezt a négy területet még a motivációval mint plusz tényezővel egészíti ki a híres pszichológus.

  1. Érzelmi öntudatosság (Self-Awareness)

Érzelmi öntudatosság vagy önismeret alatt a saját tulajdonságaink, érzéseink, ízlésünk és belső értékeink megértését értjük.

  1. Önszabályozás (Self-Management)

Azon túl, hogy tudatában vagyunk saját érzéseinknek és értékeinknek, a külvilágra adott reakcióinkat is szabályozni kell, mely területet az önszabályozás koncepciója fedi le.

  1. Társadalmi tudatosság, empátia (Social Awareness)

Az érzelmi intelligenciának szerves része kell legyen mások érzéseinek interpretálása. A modelljében ezt a negyedet Goleman társadalmi tudatosság címszó alatt definiálta.

  1. Kapcsolatok kezelése (Relationship Management)

Kapcsolatok kezelése alatt értendő mások kezelése, motiválása, irányítása. Itt tehát elsődlegesen az a fő kérdés, hogyan vagyunk képesek másokat befolyásolni érzelmi intelligenciánkat használv.

Forrás: Sonoma State University

A modell segíthet jobban megérteni az EQ jelentését és területeit, azonban nem feltétlen visz minket előre, ha annak fejlesztésén szeretnénk dolgozni.

Így fejleszd az érzelmi intelligenciádat

  1. Mindfulness, mindfulness, mindfulness

Mindennek az alapja a tudatos jelenlét, más szóval a mindfulness gyakorlása. A jelenben kell élnünk, észre kell vennünk a mostban zajló történéseket, ha érzelmileg stabillá szeretnénk válni. Ha folyamatosan elkalandozunk, ha a múltban vagy a jövőben éljük életünket, akkor átsiklunk az érzéseinken és mások reakciót is tévesen értelmezhetjük. Számtalan applikáció, tanfolyam, könyv és előadás létezik, amely segít a mindfulness elsajátításában.

  1. Vegyük észre az érzéseinket

Sokan gondolják úgy, hogy az érzéseket csak kontrollálni kell, negatív hír, történés esetén például a feltörő érzelmeket egyből el kell nyomni. A valóságban azonban nem ez az ideális és hatékony módszer. Az igazság az, hogy az érzések így is úgy is felbukkannak. Még ha esetleg most el is nyomjuk őket, később akkor is óhatatlanul újra felbukkannak. 

A kérdés az, hogy bizonyos szituációkra hogyan reagálunk, milyen belső (és külső) reakció alakul ki bennünk. Vegyük észre tehát és válasszuk meg, hogy egy adott helyzethez biztosan a megfelelő érzelmet társítottuk-e. Ez sokat segít majd tisztánlátásban.

  1. Vegyük észre mások érzéseit

Eddig elsősorban a saját magunkban zajló folyamatokról beszéltünk. Az érzelmi intelligencia fejlesztésének azonban a társas kapcsolatok fejlesztése is fontos célja. Ahhoz, hogy egészséges kapcsolatok alakuljanak ki körülöttünk, meg kell hallani mások érzéseit, nyitottnak kell lenni a véleményükre. Kérdezzünk sokat és őszintén, értsük meg, mi motiválja a másikat. Ne vágjunk a szavába és ne akarjuk ráerőltetni saját véleményünket. Ez nem arról szól, hogy mindenben egyet kell értenünk, sokkal inkább arról, hogy megismerjük a másik perspektíváját, így sokkal jobban tudunk arra reagálni.

Elsőre meglepőnek tűnhet, de az EQ-nak óriási szerepe van a projektmenedzsment során is. A hatékony projektmenedzsmenthez ugyanis egy jó projektmenedzser kell. Ő pedig akkor tud igazán jó munkát végezni, ha egyben jó tanácsadó is. A jó tanácsadó pedig nemcsak a projekt szakmai részeit látja át, hanem érti a személyközi kapcsolatokat és folyamatokat is. Ezeket pedig a projekt sikeréhez illeszti. Ez pedig egy tanulható és fejleszthető képesség.

Az érzelmi intelligencia kulcsfontosságú a mindennapi életben való sikerhez. Akik nem csak önmagukon szeretnének fejlődni, hanem szabadidejüket is hasznosan és szórakoztatóan szeretnék eltölteni, azoknak ajánlott a kaszinomagyar.net oldal, ahol fejleszthetik döntéshozatali képességüket különböző kaszinójátékokon keresztül.