Oldal kiválasztása

A dropshipping jogi és adózási háttere

A dropshipping napjaink e-kereskedelmének legújabb vívmánya. Egy igazi jolly joker, ami sok szempontból a végletekig leegyszerűsíti az online kereskedést. Nem kell készletezéssel, kiszállítással foglalkozni, mindent intéznek helyettünk. Dropshipping webáruházként a legfontosabbra koncentrálhat, hogy pörögjön a biznisz és befussanak a várva várt eladások. Akár a világ másik végéről egy laptop mellől is intézheti a webáruháza ügyeit.

Ez eddig nagyon jól hangzik és kétségtelenül csábító ajánlat. A realitások talaján maradva viszont ilyenkor gyanús lehet, hogy ennyi pozitívum után biztosan akad valami bökkenő, ami eltántoríthatja az érdeklődőt. Ez valóban így van: a dropshipping valóban egy abszolút #1 üzleti modell manapság, de azért ennek is van kevésbé vonzó oldala. Ez pedig a jogi és az adózási háttér.

Ha szeretne elmerülni a dropshipping jogi és adózási hátterében, akkor érdemes ezt a cikket alaposan végigolvasni.

Egy dropshipping cég előnyei

Ha belevágna egy dropshipping webáruház működtetésébe és dropshipping partnerként egy erre specializálódott céget választ, sokkal egyszerűbb lesz az életee, mintha egy adózási szempontból nagyon szövevényes globális hálózatba csatlakozna be. Milyen előnyökkel jár a egy ilyen cég?

  • Nem kell adózási és jogi szakértővé válnia, mert csak a működés országában érvényes vállalkozási és kereskedelmi szabályoknak kell megfelelni.
  • A termékeket egy termékkatalógusból könnyedén hozzáadhatjuk a webáruházunk kínálatához és amint sikerült valamit eladni, a cég máris intéz minden mást. Összekészíti a csomagot, számláz, intézi a kiszállítást.
  • Az utánvétkezelés is megoldható.
  • A globális dropshipping hálózatba bekapcsolódva valójában csak a képzeleted szabhat határt annak, hogy milyen terméket tud értékesíteni. Végtelenül széles az a termékspektrum, amit a világ dropshipping partnerei nyújtanak.
  • Rábukkanhatunk olyan niche szegmensekre, amiket idehaza nagyon kevesen forgalmaznak.

Milyen feltételekkel kell számolni?

  • Rengeteg időt és energiát elvisz a dropshipping partnerek felkutatása. Ráadásul további idő és munka elmegy a velük való egyeztetésre. Sok-sok idő és energiaráfordítás árán juthatunk el oda, hogy leszerződjünk valakivel.
  • Tisztában kell lennünk, hogy a külföldi dropshipping partnerek milyen jogi és adózási helyzetet teremtenek. Sokkal bonyolultabb ez a terület, mint elsőre gondolnánk.

Dropshipping jogi és adózási háttere

A dropshipping jog és dropshipping adózás témakörök nem véletlenül az üzleti modell gyenge pontjai. Hogy pontosan átlássuk, miről is van szó, pár szóban érdemes felidézni a dropshipping modellt a résztvevők, szereplők tekintetében.

A dropshipping egy alapvetően három szereplős történet, amiben a vevő, a dropshipping webáruház és a dropshipping partner vesznek részt.

  1. A dropshipping webáruház online értékesít terméket, amit a vevő megvásárol. 
  2. A megrendelés befut a dropshipping webáruházba, ami manuálisan vagy automatikusan továbbítja ezt a dropshipping partner felé, aki lehet a termék gyártója vagy egy nagykereskedő is. 
  3. A beérkezett megrendelés összekészítését, számlázását a dropshipping partner végzi és szintén ő gondoskodik arról, hogy a megrendelés eljusson a vásárlóhoz. 

A dropshipping modellben a vásárló tehát úgy jut hozzá a megrendelt termékekhez, hogy ahhoz a dropshipping webáruháznak fizikailag nem volt köze.

A dropshipping jogi és a dropshipping adózási kérdései kapcsán nagyon nem mindegy, hogy a vásárlói folyamatban kik a szereplők, honnan érkezik az áru stb.

Bár vannak EU tagállambeli dropshipping partnerek, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a kínai dropshipping beszállítók jelenléte világszerte meghatározó, így nem lehet elmenni amellett, hogy ilyen felállás esetén is tisztában legyél a dropshipping jogi szabályozásával és adózási hátterével. Egy kínai dropshipping kapcsán ugyanis már EU-n kívüli termékről van szó. És ez még csak a jéghegy csúcsa, rengeteg verzió előállhat. A következőkben ezeknek járunk utána és válaszolunk a felmerülő jogi és adózási kérdésekre.

Kérdések a dropshipping jogi és adózási szabályozásáról

A dropshipping modell fix pontjai a szereplők, valamint fix az áru mozgásának iránya is (dropshipping partnertől a vevő felé), de ezen túlmenően számtalan kombináció előállhat, ha az áru értékét, az egyes szereplők földrajzi elhelyezkedését stb. vesszük alapul. Éppen ezért rengeteg kérdés felmerülhet jogi és adózási oldalról, hogy mi is vonatkozik pontosan a dropshipping modellben működő webáruházakra. Elöljáróban annyi, hogy nincs egyetlen válasz, hanem gyakorlatilag felállásonként változik, hogy éppen milyen szabályozás vonatkozik az aktuális variációra. Lássuk az alapvető kérdéseket, amik biztosan felmerülnek:

Európán kívülről érkezik a termék? Ki az importőr?

Ha a termék egy Európán kívüli országból érkezik, mint például a dropshipping nagyhatalomnak számító Kínából és te egy külföldi dropshipping partnerrel vagy szerződésben, akkor az értékesítési folyamat során meg kell határozni, hogy ki lesz az importőr.

Erre csak akkor van szükség, ha külföldi dropshipping partnerrel szerződsz. Mindezzel nem kell foglalkoznod, ha a Dropshippyt választod. 

Az importőrnek vámáru nyilatkozatot kell tennie és ezzel együtt ő visel mindennemű felelősséget a termékkel kapcsolatban. Milyen felelősségről van szó? Az Európai Unió tagjaként meg kell felelni a hatályos szabályoknak:

  • a termékek forgalmazhatóságával,
  • a termék megjelöléssel,
  • és akár a márkavédelemmel kapcsolatos jogi következmények miatt is.

A dropshipping értékesítés során egy Európán kívülről érkező termék esetén az importőr lehet a webáruház, de éppenséggel a vevő is. Ez előzetes megegyezés kérdése, amelyet sok mással egyetemben az ÁSZF-ben szükséges rögzíteni.

Az importőr személye a vámkezelés miatt fontos, ugyanis az Európai Unión kívülről beérkező termék vámkezeléséről valakinek gondoskodni kell. Ha a dropshipping partner nem Európai Unión kívüli, akkor nincs szükség import vámeljárásra, mivel ilyen esetben a csomagok belföldi küldeménynek számítanak.

Következzen most néhány példa, milyen sok lehetőség van arra, hogy a vámkezelés kinek a feladata:

  • Az Európai Unión kívüli kereskedő, aki lehet a termék gyártója vagy éppen egy nagykereskedő megbízhatja a szállítmányozót, hogy a vámkezelést végezze el a nevében.
  • Ha van európai képviselete az Európai Unión kívüli kereskedőnek, akkor ez a helyi képviselet kerül az importőri szerepbe. Ő fogja intézni a vámkezelést. Ha a helyi képviselet saját készletet tart a beérkező termékekből és nem kézbesíti azonnal tovább azokat a címzett felé, akkor az EU-n belülről érkező megrendelést akár erről a raktárról is ki lehet szolgálni. Ekkor természetesen egy már vámkezelt termékről van szó, azaz egy vámeljáráson korábban már átesett termék kerül a vásárlóhoz.
  • Magyarországra érkező termékek esetén a szállítmányozó vagy a webshopot, vagy a címzettet értesíti a termék megérkezéséről és egyúttal jelzi, hogy vámkezelésre van szükség. Az importőr személye tehát az lesz, akit a szállítmányozó felkeres és értesít. Innentől két lehetőség van, vagy a szállítmányozó megkapja a megbízást, hogy a vámkezelést lefolytassa vagy a webáruháznak/címzettnek kell megbízni valakit mást a vámeljárás lefolytatására.

A szállítmányozók általában a vámkezelési eljárást megbízás mellett külön díj ellenében vállalják.

Ki a vevő?

Most hogy láttuk, hogy az importőr személye milyen sokféleképpen alakulhat, lássuk a vevő személyével mi a helyzet. Vajon egy dropshipping vásárlás kapcsán a vevő személye hogyan alakítja az adózási, vámkezelési folyamatot. Két esetet érdemes megkülönböztetni:

  • A dropshipping webáruház vásárlója magyarországi.
  • A dropshipping webáruház vásárlója nem magyarországi, hanem az Európai Unió valamely más tagállamában él/működik. Ilyenkor akár gazdasági szervezetről, akár magánszemélyről van szó az ÁFA szabályozással és a vámeljárással kapcsolatban is a távolsági értékesítés szabályai vannak érvényben.

Vámmentesség és áfamentesség 22 euró alatt

A vámeljárási folyamatban a 22 euró egy bűvös szám. Ugyanis a 22 eurót nem meghaladó értékű import termékek beérkezésekor a vámeljárás során egyszerűsítéseket kell alkalmazni. Az Európai Unió szabályai jelenleg lehetőséget biztosítanak arra, hogy ezek a 22 euró értéket nem meghaladó import termékek vámmentesek és áfamentesek legyenek. A gyakorlatban ez mit jelent? 

Ha a beérkező import termék értéke nem haladja meg a 22 eurót, akkor a szállítmányozó a webáruház vagy a címzett értesítése nélkül elvégezheti a vámeljárást egy egyszerűsített formában. Ezzel szemben, ha a 22 eurós határt meghaladja a beérkező import termék értéke, már nincs lehetőség ezt a fajta egyszerűsítést alkalmazni. Ilyen esetben több mindenre is szükség van a folyamatban. A vámeljárás lefolytatásához fel kell keresni vagy a webáruházat vagy a címzettet, ugyanis szükség van tőlük egy importőri nyilatkozatra. Ezen felül be kell nyújtani:

  • a vásárlásról számlát az áru megnevezésével,
  • igazolást, kivonatot a banki átutalásról, 

amikkel a termék értékét, a tényleges fizetést, a vásárlás tényét lehet igazolni.

Így első olvasatra is nyilvánvalóan érződik a két folyamat lefolytatása közti különbség, nem véletlen tehát, hogy ez a 22 eurós értékhatár bizony kiváló kiskapuként szolgálhat a visszaélésekhez. A gyakorlat azt mutatja, hogy sokan visszaélnek ezzel az egyszerűsítési lehetőséggel és még olyankor is 22 euró értéket vallanak be és írnak a csomagra, amikor a csomagban lévő termékek értéke a valóságban ennél jóval több. Nem véletlen tehát, hogy az Európai Unió várhatóan szigorítani fog a mostani szabályozáson.

A vám mértéke

A vámeljárás alá kerülő küldemények kapcsán a vámhatóság a hatályos jogszabályok alapján határozza meg a fizetendő vám mértékét. A vámteher megállapításakor különbséget kell tenni, hogy magánszemélytől vagy gazdasági szervezettől érkezett-e a küldemény a címzettnek. Dropshipping értékesítés során értelemszerűen az utóbbiról van szó, hiszen egy megrendelt áruról beszélünk. A vám mértéke az alábbiak szerint alakul:

  • Ha a rendelt áru értéke 0 és 22 euró között van: vámmentes, nem kerül a küldemény vámeljárás alá.
  • Ha a rendelt áru értéke 22,1 és 150 euró között van: a küldemény vámmentes, de 27% ÁFA-t kell fizetni a küldemény után.
  • Ha a rendelt áru értéke 150,1 és 1000 euró között van: kereskedelmi vámtarifa és 27%-os ÁFA terheli a küldeményt.
  • Ha a rendelt áru értéke meghaladja az 1000 eurót: kereskedelmi vámtarifa és 27%-os ÁFA terheli a küldeményt.

A kereskedelmi vámtarifa mértéke attól függ, hogy az adott termék, melyik kategóriába tartozik. A jogszabály ugyanis az árukat, árucsoportokat kategóriákba rendezte. A vám mértéke pedig kategóriánként változó, 0-12% között alakul. Ezen az oldalon tudod leellenőrizni árucsoportonként a vámtarifa mértékét: TARIC lekérdezés

ÁFA fizetés

Az általános forgalmi adó, azaz az ÁFA fizetés kérdése is felmerül egy dropshipping értékesítés során. Amit ezen a téren el kell dönteni, hogy az adott vásárlás az belföldi áfás eladásnak vagy áfa körön kívüli láncügyletnek számít. Többféle verzió lehetséges attól függően, hogy a dropshipping partner hol tevékenykedik, valamint ki az importőr személye. így nézzük meg külön-külön, hogy mi minek számít:

  • Ha a dropshipping partner, tehát akinek a termékét a webáruház belistázza az Európai Unión kívüli, vagyis harmadik országbeli és a webshop az importőr, akkor egy belföldi áfás értékesítésről van szó.
  • Ha a dropshipping partner az Európai Unión kívüli (például kínai) az importőri szerepben pedig a vevő van, akkor a dropshipping webáruház és a vevő között egy import eljárást megelőző, áfa körön kívüli értékesítésről van szó.
  • Ha a dropshipping partner Európai Unió tagállamában tevékenykedik, akkor már a közösségi láncügylet esete áll fenn és az erre vonatkozó szabályok vannak érvényben. 

Mi a közösségi láncügylet?

Láncügyletről akkor beszélünk, ha ugyanaz a termék több értékesítés tárgya is lesz, de a termék szállítása a legelső értékesítőtől közvetlenül az utolsó vevőig történik. Vagyis nincsenek közbülső szállítások.

Ha ilyen láncügylet esete áll fenn, akkor az áfafizetés kapcsán elsőként azt kell tisztázni, hogy mi a teljesítés helye, mivel ettől függ, hogy az adott ügyletre melyik ország forgalmi adó szabályai vonatkoznak. Az áfatörvény értelmében a teljesítés hely az a hely, ahol a terméket feladták, ahonnan a termék tényleges elszállítása megkezdődik.

Ahhoz, hogy tudjuk, hogy milyen áfatörvény vonatkozik az egyes értékesítési ügyletekre, meg kell vizsgálni az összes ügyletet. Először meg kell tehát keresni a láncügyletben azt az ügyletet, amely a szállításhoz, tehát a tényleges feladáshoz kapcsolódik. Ugyanis ez az ügylet lesz az adómentes. Ezután következik a láncügylet többi, nem szállítással kapcsolatos ügylete. Ezeknél is tudni kell, hogy mi a teljesítés helye, hogy tudjuk milyen szabályok vonatkoznak rá. Lehetnek olyan ügyletek, amelyek megelőzik a fuvarozással járó ügyletet és lehetnek olyanok, amik utána következnek. Ezek alapján ez a két fuvarozással nem járó értékesítési ügylettípus teljesítési hely szempontból így alakul:

  • Ha az ügylet a fuvarozással járó értékesítést megelőzi, akkor a teljesítés helye a fuvarozás megkezdésének az országa lesz.
  • Ha az ügylet a fuvarozással járó értékesítést követi, akkor a teljesítés helye a rendeltetés országa lesz.

És akkor ehhez kapcsolódóan az adómérték meghatározása úgy történik, hogy ahol az ügylet teljesítési helye külföld, ott a külföldi áfatörvény a mérvadó. Ahol belföldi a teljesítési hely, ott a magyar áfatörvény a mérvadó.

Láncügyleten belül tehát mindig csak a fuvarozással járó értékesítési ügylet a közösségen belüli ügylet, ami az áfatörvény szerint adómentességet élvez.