Bűncselekmények elkövetése esetén a bíróság jellemzően szabadságvesztést szab ki. Ennek mértékére a jogszabály minimum- és maximumértéket ad meg. Az, hogy a törvényben meghatározott minimum- és maximumértéken belül hol helyezkedik el a kiszabott büntetés időtartama, nagyban függ a súlyosító és enyhítő körülményektől.
Általában a büntetés kiszabásáról
A fent vázoltak szerint tehát a bíróság a büntetést büntetési tételkeret között szabja ki, aminek időtartamát alapvetően a megadott határértékek középmértéke adja meg. Példával szemléltetve, ha a kiróható szabadságvesztés ideje 1-5 év, akkor ennek középmértéke 3 év. Ezt befolyásolhatják az enyhítő és súlyosító körülmények. Dr. Tóth Attila Tas védőügyvéd felhívja a figyelmet a védelem szerepére, mivel a büntetőjogban jártas szakember segítsége nélkülözhetetlen az enyhítő körülmények túlsúlyának igazolásában.
A büntetés mértékét befolyásoló tényezőket két csoportra oszthatjuk, ami szerint beszélhetünk alanyi és tárgyi tényezőkről. Az alanyi tényezők az elkövető személyére vonatkoznak, míg a tárgyi tényezők a cselekmény körülményeire.
Most az alanyi tényezőket fogjuk részletesebben vizsgálni.
Büntetett vagy büntetlen előélet
Az alanyi tényezők szempontjából vizsgálni kell, hogy az elkövető büntetett előéletű-e vagy sem. A büntetlen előélet akkor számít enyhítő körülménynek, ha az elkövető nem fiatalkorú vagy nem fiatal felnőtt. Akkor sem számít enyhítő körülménynek, ha a bűncselekményt olyan beosztásban követték el, melynek feltétele a büntetlen előélet.
Kisebb mértékben vehető figyelembe a büntetlen előélet sorozatos bűnelkövetés és legsúlyosabb cselekmények, például emberölés elkövetése esetén.
Ezzel szemben a büntetett előélet leggyakrabban súlyosító körülmény.
A beismerés
Ha az elkövető feladja magát, az enyhítő körülmény. Fokozottan érvényesül ez, ha a közreműködésével derítik fel a bűnügyet, és együttműködik a teljes folyamatban.
A beismerő vallomás és a részbeni beismerés is enyhítő körülmény. Tettenérés esetén csak a bűnösség elismerésének és a megbánás tanúsításának van számottevő jelentősége.
Személyi körülmények
Az olyan körülményeket, mint az életkor, az iskolázottság, munkavégzés vagy az egészségi állapot és családi helyzet, szintén vizsgálni kell.
Így enyhítő körülmény lehet az alacsony iskolázottság, az ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység, vagy az, ha az elkövető tartósan és kiemelkedően jól végezte munkáját.
Ugyanígy enyhítő körülményt jelent a tartós betegség vagy rokkantság, illetve az, ha az elkövetőnek ápolásra vagy tartásra, nevelésre szoruló hozzátartozója van.
Egyéb körülmények
Figyelembe kell venni a bűncselekmény elbírálásakor a beszámíthatóságot, az ittas állapotot, illetve azt, hogy mást befolyásolva vagy befolyás alatt követték-e el a bűncselekményt.
A védőügyvédek szerepét a fentiekre tekintettel az adja, hogy rendkívül szerteágazó a büntetés mértékére ható körülmények vizsgálatának szabályozása.