Hajószemle
A hajószemle lebonyolításához a Szemlekérelem nyomtatványt kell kitölteni és benyújtani, majd a hajószemléket meghatározott időpontokban szemlebizottságok végzik. A bizottság a kishajók, nagyhajók, motoros vízi sporteszközök, úszó munkagépek, kompok, úszóművek műszaki és hajózásbiztonsági alkalmasságát, nautikai-, tűzvédelmi-, környezetvédelmi és személybiztonsági előírások teljesülését vizsgálja.
Parti szemlék is léteznek, ahol úszólétesítményeket meghatározott időközönként partra húzott, illetve vízből kiemelt állapotban, a hatóságnak műszaki szemle keretében be kell mutatni.
Kishajók, motoros vízi sporteszközök
Kishajók és motoros vízi sporteszközök esetében az első üzembe helyezési szemlét a nyilvántartásba vételt megelőzően, motorcserét követően, továbbá a működési körzet változásakor kell kérni.
„Az üzembe helyezési vizsgálat során, a hajózási hatóság ellenőrzi a kishajó, illetve a vízi sporteszköz kialakítását, berendezései üzembiztos működését, meghatározza üzemeltetésének fontosabb feltételeit, engedélyezett működési területét, legnagyobb személybefogadó képességét, megengedett legnagyobb terhelhetőségét, biztonsági felszerelését és kezelő személyzetének létszámát.” (Forrás: Nemzeti Közlekedési Hatóság)
A kishajó üzembe helyezési eljárás elindításához benyújtandó dokumentumok:
- kitöltött Szemlekérelem nyomtatvány.
- 2 darab színes fénykép a kész hajóról / motoros vízi sporteszközről, valamint a motorról, eltérő nézetben
- „a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelősége tanúsításáról szóló, a 2003/44/EK irányelvvel módosított 94/25/EK irányelv hazai bevezetését szolgáló 2/2000.(VII.26.) KöViM rendelet szerinti megfelelőségi igazolást.” (Forrás: Nemzeti Közlekedési Hatóság)
- CE jelölés meglétének igazolása fényképpel
- hatósági díj befizetésének igazolása
Kedvtelési célú kishajónál és vízi sporteszköznél az üzembe helyezéssel együtt a lajstromba vételt is meg kell kérni.
Motorcsere
Motorcserét követően a hajózási hatóság üzembe helyezési eljárást folytat le, melynek során ellenőrzi a motor beépítését, felszerelését, működését.
Motorcserét követően akkor nem szükséges üzembe helyezési eljárást kérni, ha a kishajó hajóokmánya műszakilag érvényes és új motor felszerelésére kerül sor, melynek teljesítménye nem tér el a hajólevélben feltüntetett motor teljesítményétől. A motor származását számlával, a motor megfelelőségét tanúsítvánnyal kell igazolni. Továbbá fényképet kell mellékelni a típus- és sorozatszámról. Ezen feltételek teljesülése esetén lajstromadat változtatásra van szükség.
A motorcsere üzembe helyezés elindításához benyújtandó dokumentumok:
- Szemlekérelem nyomtatvány
- 2 darab színes fénykép a motorról, eltérő nézetben, valamint a motor egyedi azonosító adatait tartalmazó gyártmánytábláról
- -„ a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelősége tanúsításáról szóló, a 2003/44/EK irányelvvel módosított 94/25/EK irányelv hazai bevezetését szolgáló 2/2000.(VII.26.) KöViM rendelet szerinti megfelelőségi igazolást” (Forrás: Nemzeti Közlekedési Hatóság)
- CE jelölés meglétének igazolása fényképpel
- hatósági díj befizetésének igazolása
Lajstromba vétel
Ha szerencsénk van, akkor megjelenik a bilgében a víz és ez jelzi a felfüggesztés problémáit, ám külföldi esetek sokasága bizonyítja, hogy a legtöbbször minden látványos előjel nélkül szakad le a tőkesúly. És ugyanez a helyzet az árbocoknál is: azt nem lehet szemrevételezéssel megállapítani, hogy mikor engedi el a fix kötélzet – a „vantni”- valamelyik elemét a terminál. Természetesen léteznek anyagvizsgálati eljárások ennek megállapítására, de sem itthon sem külföldön nem cipelnek röntgenes berendezéseket a műszaki vizsgára a hatóságok. Már ahol van műszaki vizsga, amelynek értelmét elméletileg éppen az adja, hogy a gondos vizsgálat feltárja a hajó műszaki elhasználódásának mértékét.
Gyakorlatilag abból áll, hogy a szemlebiztos ellenőrzi a felszerelési jegyzékben előírt tárgyak meglétét. Ezt a tulajdonosok nem ritkán a szomszédos hajókról kölcsönvett mentőmellények és egyéb eszközök bemutatásával igazolják és utána évekig senki nem háborgatja őket. A hatóság boldog, mert tekintélyes bevételhez jut a magas szemledíjak begyűjtéséből. Kíváncsi lennék, mi lenne abban az esetben, ha a műszaki szemlét követő napon kormánytörés miatt egy közepes balatoni viharban valaki partra sodródik, és milliós kárt szenved. Ő nyilván azt állítaná, hogy íme, itt a friss papír arról, hogy a hajóm kifogástalan állapotú a hatóság szerint. A hatóság meg valószínűleg rejtett, nem látható hibára hivatkozva hárítaná el a felelősséget. A biztosító – hiszen sok pénzről van szó! – meg felkérne egy igazi szakértőt a kivizsgálásra, aki megállapítaná, hogy a kormánytörés oka a kormányszerkezet elhasználódásából ered, a tulajdonos elmulasztotta a megfelelő karbantartást és ezzel kizárta magát a kártérítésből. Szóval a helyzet mondhatni paradox. Véleményem szerint egyszerű hajóleltárért nevetséges ennyi pénzt elkérni, miközben a sok évre érvényesített hajólevél semmire nem ad biztonsági garanciát. Maradna a józan emberi ész, hogy minden kormányos felelősséget érezzen azokért, akiket a vízre visz és karban tartja a hajóját.
A vitorlázás összetett technikai sport akár versenyszerűen akár hobbi szinten űzzük. Egyszerűen nem helyezhetjük pusztán más kezébe a felelősséget azzal, hogy kijelentjük: műszaki analfabéta vagyok egy villanykörtét sem csavarok be, nem is akarok a hajó biztonsági és műszaki kérdéseivel foglalkozni. Ha valaki erre nem képes, akkor felkereshet olyan szakembert, aki elvégzi a valódi műszaki tartalommal bíró vizsgálatot. A hajó nem autó, a biztonsági infrastruktúra sem olyan szintű. Ez egy adottság, viszont a hajózás minden változatában szorosan kapcsolódik a természethez, az meg adott esetben kíméletlenül bünteti a trehányságot.
