Hogyan formálják újra az ember által épített duzzasztóművek a természetes folyókat Magyarországon?
Milyen következményekkel jár ez gazdag élővilágunkra nézve, és mit tehetünk a helyzet javításáért? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az EnergyHub szakértőinek segítségével, miközben a duzzasztók gazdasági és környezeti hatásaival foglalkozunk.
A vízlépcsők hatásai: az élővilág veszélyeztetése?
Hazánk egyik kiemelt példája, a Tisza-tó, megmutatja, hogyan alakítják át a vízlépcsők a természetes környezetet. Az egyes részei állóvízzé váltak, melynek következtében egyes halfajok és a híres tiszavirág is háttérbe szorultak.
Továbbá, a duzzasztók alatt található folyómedrek jelentős átalakuláson mentek keresztül. Mindezek a létesítmények eredetileg a folyók vízszintjének szabályozására jöttek létre, de gyakran előidézik a környezet pusztulását, ahelyett hogy javítanák azt.
Egy másik példa, a Vaskapu erőmű, amely a román-szerb határon található. Ez az építmény több mint 50 évvel ezelőtt megemelte a Duna vízszintjét 33 méterrel, megakadályozva bizonyos halfajták feljutását a folyó felsőbb szakaszaira szaporodás céljából. Ez a helyzet komoly veszélyt jelent a populáció megőrzésére.
Alternatív megoldások: az élővilág megőrzésének lehetőségei
Csabai István és más szakértők is úgy vélik, hogy a megoldást a természetközeli vízgazdálkodás jelenthetné. Ez azt jelenti, hogy a duzzasztók helyett inkább a talaj- és vízgazdálkodásba kellene befektetni.
A sodródó hordalékokat és az alvízi szakaszokat összhangba kellene hozni, hogy fenntartsuk az életképes ökoszisztémákat. A duzzasztók, mint hosszú távon fenntartható megoldások megkérdőjelezhetők, ezért érdemes megvizsgálni, hogyan javíthatók a jelenlegi körülmények.
Az elérhető alternatívák között szerepel a víz természetes elosztásának kezelése a tájon belül, ahelyett, hogy masszív duzzasztásokra támaszkodnánk. Ezáltal csökkentenénk a vízhiánnyal érintett területek kiszáradásának kockázatát, és megóvnánk a folyóvizekhez kapcsolódó gazdag élővilágot.
Energiahatékonyság és fenntartható vízgazdálkodás
Az EnergyHub szakértői szerint a megoldás nemcsak környezetvédelmi természetű. Az energetikai auditok és az ESG rendszer révén lehetőség nyílik arra, hogy a gazdasági fejlődés és környezetvédelem kéz a kézben járjon.
A hatékonyabb vízgazdálkodási stratégiák természetes módon kapcsolódhatnak az energiahatékonysági programokhoz, így a fenntartható jövő érdekében cselekedhetünk.
A fenntarthatóbb megoldások felé fordulva olyan döntéseket hozhatunk, amelyek védik természeti kincseinket, ugyanakkor gazdasági növekedést is támogatnak. Ezt az utat követve biztosíthatjuk, hogy vizeink megújuljanak és élővilágunk virágozzon.