Közismert tény, hogy a vastagbélben található kolonizáló baktériumok, azaz a bélflóra/mikrobióta/mikrobiom, ki, miként nevezi, befolyásolják immunrendszerünk és ezáltal az egészségünk állapotát. A mikrobiótára pedig a táplálkozásunk hat.
Minden mindennel összefügg: a mikrobiom az immunrendszer és a táplálkozás
A mikrobióta működésére a legnagyobb hatással a táplálkozási szokásaink vannak – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az étrendünk megváltoztatása már rövid idő után modulálja a bélflóránkat. A bélflóra működésének jelentősége a LifestylePro Academy Vegán Életmód és táplálkozási tanácsadó képzése során is témaként felmerül, ami nem véletlen.
Felvetődik ugyanis annak a lehetősége, hogy ha irányítottan változtatni tudnánk a mikrobiomot, akkor bizonyos egészségi problémák esetén a bélflóra közvetítésével javíthatnánk az általános egészségi állapotot is.
Civilizációs betegségek: gyulladásos folyamatok állhatnak a háttérben
A civilizációs betegségekben közös, hogy szinte valamennyi hátterében fellelhető a krónikus gyulladás is. Az iparosodás, városiasodás hatására megváltozott a mikrobiom, az elsilányult bélflóra mellett nőtt a gyulladásos markerek szintje. A bélflóra bizonyítottan befolyásolja az immunrendszert és a gyulladások szintjét.
A Stanford Egyetem kutatóinak megállapítása szerint két fő mód van a bélflóra állapotának javítására: az egyik a rostfogyasztás, aminek köszönhetően fennmarad a bélflóra diverzitása és metabolizmusa. A másik a fermentált élelmiszerek rendszeres fogyasztása, aminek jótékony hatása van az emberi bélflórára. Ezek közé tartozik savanyú káposzta, a miso, a kefir, a joghurt, a kombucha, a kimchi, a tempeh. Tanulmányok szerint a fermentált ételek csökkentik a diabetes, a daganatos és kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának rizikóját.
Milyen előnyökkel járhat a fermentált ételek rendszeres fogyasztása?
Erre a kérdésre adott választ egy, a Stanford kutatói által elvégzett kísérlet, amiben többhetes speciális étrend mellett a mikrobiom és az immunrendszer állapotát figyelték meg. A vizsgálatban résztvevőket két csoportba osztották: az egyik csoport magas rosttartalmú, a másik csoport sok fermentált ételt tartalmazó étrendre állt át 10 hétig.
A mikrobiológiai elemzések után a következő megállapításokra jutottak:
- A fermentált élemiszereket fogyasztó csoportban nagymértékben emelkedett a bélflóra diverzitása, a baktériumflórából a kísérlet végén több, az emésztés és az immunrendszer számára hasznos fajt tudtak kimutatni.
- Ez előbb említett növekedés ennyi idő alatt nem volt megfigyelhető a másik csoportban, annak ellenére sem, hogy az élelmi rostok is jócskán tartalmazzák a bélbaktériumok táplálékául szolgáló szénhidrátokat.
- A fermentált ételeket fogyasztó csoport tagjainál megfigyelhető volt a gyulladásos markerek plazmaszintjének csökkenése.
A fermentált ételek étrendbe való illesztése ezek tükrében mindenki számára ajánlott.