Modern oktatási módszerek: így adaptáld a klasszikus pedagógiai elveket!

A modern oktatási módszerek a klasszikus pedagógiai elvekre épülnek. Lássuk, hogy melyek ezek, hogyan érdemes őket csoportosítani!

Legyen szó iskolai tanulmányokról, céges prezentációkról vagy éppen tanfolyamok előadásanyagáról, a hatékony tudásátadáshoz meg kell találni a befogadóközönség számára alkalmas eszköztárat. Napjainkban erre már számos lehetőségünk adódik, hála a technológia robbanásszerű fejlődésének. A kulcs mindig a lényegre törő kommunikációban, a megfelelő vizualizálásban, szemléltetésben keresendő.

Ennek ellenére nem szabad elfeledkezni arról, hogy a modern oktatási módszerek a klasszikus pedagógiai elvekből építkeznek, amiket ezért fontos előtérbe helyezni, csoportosítani. Lássuk, hogy melyek azok az tanítási technikák, amiknek digitális adaptálásával tovább fejlesztheted az előadói készségeidet!

A pedagógiai módszerek csoportosításáról röviden

A pedagógiai módszerek csoportosítása több szempontból is megközelíthető: 

  • a szerepkör,
  • az információ típusa,
  • az oktatás logikai iránya,
  • a tanulási munka irányítása

szerint, de ami a mi esetünkben sokkal fontosabb, az a résztvevői aspektus. Elsősorban azért, mert utóbbi felosztása éppen a digitális felületek működésére reflektál, tehát a tanuló és a tanár munka– és feladatvégzésének megkönnyítésére. Lássuk, hogy melyik az a három irány, ahonnan érdemes megközelíteni a témakört!

1) Oktatási módszer a tanári szerepkör szerint

A klasszikus, tanár munkáján alapuló oktatási módszerek közé az előadást, a magyarázatot és az elbeszélést soroljuk. Az előadás gyakorlatilag magába foglalja a másik kettő kategória alapelemeit, így összesíti azok tudástárát. Mire gondolunk itt pontosan?

Csupán arra, hogy egy olyan közlési módszerről van szó, ami egy témakör logikus kifejtését követi, magyarázatok – azaz alapfogalmak és szabályok segítségével –, miközben az elbeszélői attitűddel a hallgatóság fantáziáját mozgósítja. Utóbbi ugyanis már nem a konkrétumok értelmezésére éleződik ki, sokkal inkább az azonosulást, egyedi gondolkodást inspirálja. 

Modern megközelítés: ha ezeknek összességét a digitális platformokra szeretnénk áthelyezni a videó streaming lesz a legjobb megoldás, azaz egy óra élő közvetítése képernyőmegosztással (szinkron előadás), vagy egy korábban felvett tananyag lejátszása az online óra keretein belül (aszinkron előadás).  

2) Oktatási módszer a tanulói szerepkör szerint

Egy tanulónak több módon is bizonyítania, illetve teljesítenie kell, hogy sikerült elsajátítania a tananyagot. Ezek közé a pedagógiai módszerek közé soroljuk a házi feladatot és a tanulói kiselőadást. Talán ezeket a fogalmakat senkinek nem kell részletesen elmagyarázni, hiszen előbb vagy utóbb, mindenki szembesül hasonló és egyben elvárt feladatvégzéssel. Ami sokkal fontosabb, az a mögötte álló eszme: a kutatómunka megtapasztalása, majd a megszerszett tudás egyedi prezentálása. 

Modern megközelítés: ha szükséges, akkor ezen feladatok elvégzéséhez biztosítanak tökéletes táptalajt az e-learning keretrendszerek, ahol a tanulók egy e-mail cím megadásával máris megkapják a szükséges tananyagot, és az ahhoz tartozó feladatokat. 

3) A közös metszet: tanár-tanuló együttműködés

Az oktatási módszerek csoportosítása során az egyik legizgalmasabb “kategória” a tanár-tanuló együttműködés. Ide soroljuk a szemléltetést, a megbeszélést, a vitát és a projektmódszert. Ezek közös metszetének legfőképp a folyamatos interakció és reflektálás számít. Az új ismeretek megszerzésekor tehát a dialógusok, a szemléltető eszközök játsszák a főszerepet, míg a projekt alapú tanulás során az önállósági faktor is megnövekszik. Ekkor már egy konkrét feladat megoldása a cél, nem pedig csak az elméleti síkon való tananyag-elsajátítás.

Modern megközelítés: abban, hogy a digitális térben is mindenki megkapja a maga számára szükséges visszacsatolást, az online konzultáció nyújt segítséget. Így célszerű azokat az oktatási platformokat keresni, ahol erre is lehetőség van, a korábban felsorolt funkciók mellett!

Így néz ki a modern oktatási rendszerek felépítése

Összegezve tehát, modern oktatási rendszerekről akkor beszélhetünk, hogyha mindkét fél (kontextustól függően előadó-befogadó, tanár-tanuló) számára biztosítva van egy átfogó online eszköztár, aminek használatával lehetőség nyílik:

  • a feladatok önálló elvégzésére (házi feladatok/projektek összeállítása, kitöltése),
  • a tudásanyag vizuális összeállítására és demonstrálására,
  • a munka közbeni interakcióra, párbeszédre, visszacsatolásra.

Így létrejön egy olyan modern képzésmenedzsment és pedagógiai struktúra, amelyet ma egy digitális oktatást és tanulást támogató keretrendszerként – hivatalos megnevezés szerint LMS, Learning Management Systemként – emlegetünk.

Korszerűsége éppen abban rejlik, hogy a klasszikus megközelítéseket ötvözi és adaptálja a virtuális térbe, ami nagy százalékban megkönnyíti az ismeretszerzést, hogyha az otthonunk kényelméből szeretnénk tanulni! Mindemellett előadóként is sok mindent elsajátíthatunk egy-egy ilyen platform megismerése során, hiszen szó szerint egy keretbe rendezve megkapjuk a hatékony elméleti és gyakorlati struktúrákat.