Sokszor hallani, hogy a mai felgyorsult, felszínes világban nagyon kevesen rendelkeznek önismerettel.
Rengeteg emberrel tartunk fenn felszínes kapcsolatot az online térben, megannyi lehetőségünk van elfoglalni magunkat a munka utáni órákban, és az “unatkozás” szó ma már kezd kikopni a nyelvünkből. Ez egyrészről remek, hiszen minden sokkal könnyebb és gyorsabb lett az internetnek köszönhetően. Másrészről viszont komoly problémákat idéz elő.
Van egy dolog ugyanis, amire egyre kevesebb idő és energia jut: önmagunk megismerésére.
Pedig az önismeret az egyik legfontosabb vezetői kompetencia.
De vajon mi is pontosan az önismeret, miként működik az önismeret pszichológiája, és milyen módszerekkel deríthető ki, hogy hányadán állunk önmagunkkal?
Az önismeret pszichológiája
Az önismeret nem más, mint saját magunk részletes, beható ismerete.
Bár nagyon egyszerűen hangzik, de az öntudatosságnak több szintje is van, amelyeket egyre nehezebb elérni.
Talán úgy lehet a legjobban leírni, mint a tengert. A tenger vizének felszíne még nagyon világos, és méterekre, akár több száz méterre is ellátunk.
Ahogy azonban egyre mélyebbre úszunk, úgy egyre kevesebb lesz a fény, tehát a látásunk is csökken.
Egy adott mélység után már segítségre lesz szükségünk ahhoz, hogy megismerjük a következő rétegeket – először csak búvárkészülékre, aztán már tengeralattjáróra is.
Pontosan így működik az önképünk megismerése, ahol a különböző mélységeket az alábbiak szerint érdemes felosztanunk.
1. Az önismeret felszíne
Ezen a szinten olyan tulajdonságok találhatóak, amiket tudunk magunkról, és mindenfajta erőfeszítés nélkül fel is tudjuk őket sorolni. Emellett az itt található tulajdonságainkra rengeteg bizonyítékot is találhatunk a cselekvéseinket figyelve.
Emiatt pedig mások számára is könnyen láthatóak.
Ide tartozik:
- Tudásunk
- Szakértelmünk
- Adottságaink
- Céljaink
- Vágyaink
- Félelmeink
- Érdeklődési körünk
- Szorgalmunk, kitartásunk, és egyéb könnyen megítélhető tulajdonságaink
2. Az önismeret mélyebb rétege
Ez a szint jóval mélyebben van a felszínhez képest. Éppen emiatt jóval nehezebb is előhozni, megismerni és megérteni – mind mentálisan, mind érzelmileg.
Sok esetben például az egónk nem engedi, hogy beismerjük magunknak azokat a dolgokat, amiket egyébként tudunk magunkról.
Ide tartoznak:
- Hibáink
- Érzéseink
- Indítékaink
- Motívumaink
- Szokásaink
3. Az önismeret magja
A legmélyebb szinteken azok az attribútumok vannak, amelyekről alapesetben egyáltalán nem tudunk, mert – hasonlóan a tengerfenékhez – nem láthatóak, csak akkor, ha nagyon mélyre ásunk.
Ide tartoznak:
- Értékrendünk
- Rejtett vágyaink
- Rejtett félelmeink
- Viselkedésünk előzményei, kiváltó okai
Érdekesség, hogy sok esetben csak mi magunk nem látjuk ezeket a tulajdonságokat, hiszen a viselkedésünkben jól láthatóvá válnak, ezáltal pedig mások – szeretteink, barátaink vagy éppen ellenségeink – pontosan tudják és ismerik ezeket a jellemvonásokat.
4. Az önismeret társas szintje
Az önismeretnek van egy olyan dimenziója is, ami nem csak önmagunkra vonatkozik, hanem a minket körülvevő emberekre is.
Ezt nevezzük társas szintnek.
A tudatosságnak olyan mélységéről van szó, amikor már nem csak azzal vagyunk tökéletesen tisztában, hogy mik alkotják a személyiségünk alapját, de azt is érzékeljük, hogy mások hogyan látnak minket, milyen elvárásaik vannak velünk szemben, és miben különbözik az, ahogyan ők látnak minket attól, ahogyan mi látjuk magunkat.
Először tehát meg kell ismernünk magunkat, a felszínes szinttől egészen a legmélyebb rétegekig – és csak ez után leszünk képesek társas szinten is helyesen látni és megítélni önmagunkat.
Vajon hogyan tudhatjuk meg, hogy az önismeretnek milyen szintjén állunk?
A személyiség és az önismeret fejlesztése
Az önismeret fejlesztésének két lépése van:
- lépés: Meg kell tudnunk, hogy jelenleg milyen szinten ismerjük önmagunkat
- lépés: Tudatos lépéseket kell tennünk a mélyebb rétegek feltárásáért
Önmagunk megismerésének több módja is van, de mielőtt egyetlen lépést is tennénk, a legfőbb dolgunk a teljes őszinteség kialakítása és elfogadása. Bármelyik módszert is választjuk, 100%-ig őszintének kell lennünk magunkkal szemben – még ha ez sokszor fájdalmat is okoz.
Az énképet feltáró legnépszerűbb módszerek:
- Introspekció (önmagunk megfigyelése, gondolataink és cselekvéseink leírása, elemzése)
- Szociális tükör (a hozzánk közel állók kikérdezése – anonim módon, írásban)
- Terápia (szakember segítségével önképünk megismerése)
- Csoportos terápia (terápiás kezelés, amelyen másokkal veszünk részt, és amelyet egy szakember vezet)
- Önismereti teszt (önismereti kérdésekkel derítjük ki, hogy hányadán állunk önmagunkkal)
Ezek a módszerek nem csak önmagunk megértésében, de a személyiség fejlesztésében is óriási segítséget nyújtanak.
Ahhoz ugyanis, hogy jó vezetővé váljunk, először önmagunkat kell megismernünk és késszé tennünk a feladatra, hogy másokat is terelni és vezetni tudjunk.
Egy jó vezető ugyanis a váratlan helyzetekben sem jön ki a sodrából, nem ragadják el az érzelmei, és nem esik pánikba még akkor sem, amikor más már rég elvesztette volna a fejét.
Saját példával mutatja meg az irányt a beosztottjainak.
Mindehhez pedig elengedhetetlen az önismeret és a megfelelő önkontroll.
Összefoglalás
Az önismeret hihetetlenül fontos mind a boldogság eléréséhez, mind pedig a további fejlődésünkhöz.
A mai modern világnak köszönhetően mégis egyre kevesebb hangsúlyt kap, ami miatt rengeteg olyan boldogtalan ember van, aki nem ismeri önmagát.
Ami még nagyobb baj, hogy a vezetők körében is megfigyelhető ez a csökkenő tendencia – pedig a jó vezető egyik legfontosabb személyiségjegyéről van szó.