A plazmaadás fokozatosan egyre népszerűbb tevékenység kezd lenni, mivel általa segíthetünk embertársainkon. A vérplazma ugyanis olyan gyógyszerek alapanyagául szolgál, amelyek sok esetben életeket mentenek. Ha pedig az erkölcsi elismerés nem lenne elég, akkor a plazmaközpontok anyagi juttatással is díjazzák erőfeszítéseinket, ezzel pedig akár egészen szép mellékes jövedelemhez is juthatunk. Ahhoz viszont, hogy teljes képet kapjunk a folyamatról, azt is tudnunk kell, milyen a kapcsolat a plazmaadás és a véradás között.
A vérkészletek stabilan tartása
Bár a plazma adás kapcsán járó juttatások rendkívül vonzóak lehetnek, jó, ha tudjuk, hogy kötelezettségeink is keletkeznek: aki plazmát ad, annak évente egyszer kötelező teljes véradáson is részt vennie.
Ezt az intézkedést azért hozták a jogalkotók, hogy az országos vérkészletet biztosítsák, ami elengedhetetlen minden ország számára. Ha viszont véradáson veszünk részt, az hatással lehet arra, hogy mikor adhatunk ismét plazmát, ezért most nézzük meg, mit mikor csinálhatunk!
Mennyit kell várni véradás után?
Ha véradás akarunk plazmát adni, akkor legalább 14 napnak kell eltelnie a két folyamat között. Ezen felül a véradás után magunkkal kell vinnünk a következő plazmaadásra és be kell mutatnunk a véradásról szóló igazolásunkat.
A szabályozás országonként eltérő lehet: Angliában négy hetet kell várni, de van olyan ország is, ahol 8 hét elteltével lehet csak újra plazmát adni.
Ahhoz, hogy megértsük, ilyenkor miért is nem elég a megszokott három nap (ami plazmaadás után elegendő), meg kell értenünk testünk működését.
Véradáskor kb. 450 m vért vesznek tőlünk. Ezzel elég sok folyadékot veszít a szervezet, de ezt könnyen tudja pótolni is. A vörösvértesteknek azonban akár 4-6 hétre is szükségük lehet mindehhez, míg a hemoglobin- vagy vasszintünk helyreállítása 1-2 hónapot is igénybe vehet.
Plazmaadás utáni véradás
Plazmaadás után akár már 3 nappal mehetünk is vért adni. Itt azért elegendő rövidebb idő, mert a vérplazmát, ami nagyrészt vízből áll, nagyon könnyen újra elő tudja állítani a szervezet. Ez az anyag a vér kb. 50%-át teszi ki. A ferezis során azonban a vér szilárd alkotóelemeit visszajuttatják a testbe, így ezek pótlásával nem kell számolnunk – hiszen elsem veszítjük őket.
Plazmaadás után tehát sokkal rövidebb idő alatt végbe tud menni a regeneráció, mint véradás után.
A táplálkozás szerepe a szervezet egyensúlyának helyreállításában
A véradásban és a plazmaadásban egyaránt közös, hogy mindkettő után javasolt odafigyelni a helyes táplálkozásra és a megfelelő folyadékbevitelre. A plazmaadás esetén pedig különösen fontos, hogy már a felkészülési időszakban is betartsuk az étkezési ajánlásokat.
Ha így teszünk, azzal jelentősen megnövelhetjük a regeneráció gyorsaságát, vagyis sokkal hamarabb kerülhetünk újra a legjobb formánkba.
Láthatjuk tehát, hogy a jogszabályokban is meghatározott időintervallumok jól átgondoltak, és betartásuk mellett nem kell a szervezetünk állapota miatt aggódni.