Hogyan férjen bele a mindennapokba az edzés anélkül, hogy felborítaná a hétköznapi menetrendet? Mindenki pontosan tudja, hogy jót tenne a mozgás, de a nincs rá időm kifogása erősebb lesz. Van egy egyszerű módszer, amivel ezt a kifogást gyorsan kiiktathatjuk: az edzés nem külön projekt — a teljesítmény része.
A test jelzi, amikor túl sok az ülés
A modern munkaritmus már nem a fizikai megterhelésről szól, hanem a folyamatos ülésről, képernyőről és alacsony pulzusról. Ilyenkor a fáradtság nem az izmokból jön, hanem az idegrendszerből. Pont ez az oka, hogy egy 30–40 perces mozgás gyakran többet segít a fókuszon, mint egy órányi pluszmunka. A keringés felpörög, a légzés ritmusa rendeződik, a fej kitisztul — ezt a hatást semmilyen kávé nem tudja visszaadni.
Edzést ritmusban érdemes tervezni
A legtöbb ember ott rontja el, hogy úgy próbál edzést beépíteni a naptárba, mint egy extra feladatot. Ha reggel van pörgés a munkában, akkor érdemes dél körül mozogni. Ha délután van nagyobb hullám, akkor reggelre tedd az edzést. A tested akkor működik jól, ha a terhelés nem halmozódik, hanem váltakozik. Ezt nevezik sok helyen „fiziológiai időzítésnek”: akkor edzel, amikor a mentális kapacitásod épp lefelé tart.
Melyik edzésforma működik a legjobban munka mellett?
Az edzést nem órákban, hanem hatásokban érdemes mérni. Egy rövid, intenzív edzés jobban beilleszthető és hatékonyabb is, mint egy hosszú, kényelmes tempójú mozgás. A legtöbb vállalkozónál jól működik a gyors erősítő edzés, a futás, a kerékpár vagy egy rövid, dinamikus jóga. Az a lényeg, hogy ne kelljen órákig készülődni rá, és ne legyen túl logisztika-igényes. A regeneráció eközben gyorsabb, így nem viszi el az energiát a délutáni munkából.
A munkanapnak lehet saját edzőzónája
A mozgás akkor fér be természetesen, ha van köré egy „védett sáv” a naptárban. Sokan heti két-három állandó idősávot használnak, amit nem lehet felülírni. Ha például kedd és csütörtök délben edzel, néhány hét után automatikusan így szervezed a napod. A tested megszokja a ritmust, az agy pedig biztonságként kezeli. A legjobb az egészben, hogy minél stabilabb ez a ritmus, annál kevesebb akarat kell a folytatáshoz. Ilyenkor jön persze a másik kedvenc kifogás: nem állhatok fel délben, mert akkor nem végzek a munkámmal. Igen, vannak olyan munkakörök, ahol ezt nem lehet megoldani, de érdemes megpróbálni. Az edzéssel elvett idő ugyanis megtérül és ezt még a leggonoszabb főnöknek is érdemes megfontolnia.
A rendszeres sport nem kimerít, hanem feltölt. A kognitív funkciók, a problémamegoldás és a koncentráció mind mérhetően javulnak tőle. Sokan észreveszik, hogy az edzés napjain jobb döntéseket hoznak, gyorsabban állítanak össze prezentációkat, és egyszerűen „könnyebb” a fej.
Az edzés lehet munkaeszköz is
A vezetők és vállalkozók között évtizedek óta ismert jelenség, hogy a sport valójában teljesítményfokozó. A mozgás miatt stabilabb a hangulat, csökken a stressz, rugalmasabb a gondolkodás. A sport olyan állapotba hoz, amiben lehet terhelni az elmét. Egy jó edzés után könnyebb beleállni egy tárgyalásba, egy feszült helyzetbe vagy egy projektváltásba. A mozgás nem jutalom — alap.
Így ne bukj el
A legtöbb edzésterv azért bukik el, mert túlságosan ambiciózus. Amikor valaki hirtelen heti öt edzést tervez, abból szinte biztos, hogy kettő sem marad. A hosszú távú siker ritmusa inkább heti kettő vagy három rövidebb blokk. A cél az, hogy legyen helye a mozgásnak a munkád mellett, mégpedig úgy, hogy közben a teljesítményed is jobb lesz.