Oldal kiválasztása

Szellemi tulajdon: hogyan védhetjük meg?

Tartalomjegyzék Jegyezze fel, hogy pontosan milyen szellemi tulajdonokkal rendelkezikTároljuk az információkat a megfelelő helyenJelöljük meg a bizalmas információkatFigyeljünk a véletlenekre Mi az a szellemi tulajdon? A hivatalos megfogalmazás szerint a szellemi tulajdon az emberi elme minden olyan kreálmánya, ami lehet írásos, művészi, szimbólum, elnevezés, kép, vagy egyéb kereskedelemben felhasznált találmány. A szellemi tulajdont különböző eszközök […]

Mi az a szellemi tulajdon?

A hivatalos megfogalmazás szerint a szellemi tulajdon az emberi elme minden olyan kreálmánya, ami lehet írásos, művészi, szimbólum, elnevezés, kép, vagy egyéb kereskedelemben felhasznált találmány.

A szellemi tulajdont különböző eszközök védik a jogosulatlan felhasználás ellen, mint például szabadalmak, szerzői jogok, vagy védjegyek.

Ahhoz, hogy teljesen megértsük a jelentést, érdemes az általános tulajdonjogból kiindulni. Ha van például egy ingatlanunk, jogunk van annak fejlesztéséhez, használatához, és haszonélvezéséhez is. De ezen felül jogunk van a kizárólagossághoz is, hogy az illetéktelen személyeket távol tartsuk tőle – amiben a rendőrség, vagy bíróság is segíthet. Ez viszont ugyanígy érvényes lehet a szellemi találmányokra is.

Természetesen megpróbálhatjuk szimplán titokban tartani a kreálmányunk, ez viszont igen kétséges. Ha már eláruljuk valakinek, miről van szó, igen nehéz követni, hogy kinek adja tovább. Még nehezebb a helyzet, ha valaki tőlünk függetlenül kitalál egy, a miénkhez igen hasonló koncepciót: ilyenkor szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a titok kiszivárgása okozta az ötlet létrejöttét, vagy valóban tőlünk függetlenül más is megalkotta ugyanazt a megoldást.

A szellemi tulajdonra vonatkozó törvények egy ilyen helyzetet hivatottak megelőzni: segítenek biztonságban tudni a kreatív ötleteket jogilag is helytálló módon. Ezért a megfelelően védett szellemi tulajdon akár komoly, pénzben mérhető üzleti előnyt is jelenthet.

Hogyan lehetséges a szellemi tulajdon védelme?

Ezek a törvények jellemzően három területre csoportosíthatóak:

  • Védjegy: a védjegy használatának kizárólagos joga a kereskedelemben, meghatározott termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan
  • Szabadalom: kizárólagos jog egy találmány létrehozására, felhasználására vagy eladására előre meghatározott ideig
  • Szerzői jog: az eredeti mű másolására, módosítására, terjesztésére vagy nyilvános előadására, illetve megjelenítésére vonatkozó kizárólagos jog

A fentieken felül lehetőségünk lehet például szaktudás kizárólagos használatára is. Ha például egy gazdasági szakértővel megfelelő szerződést köt egy cég, lehetőségük adódhat arra, hogy a szakértő szaktudását kizárólag ők használhassák fel a cégük feljesztése során az adott üzleti területen. De ide tartozhat akár az is, ha egy projektmenedzsernek egy nap új ötlete támad a cég hatékonyságát illetően, és alkalmazni kezdi azt a napi munkája során.

A szellemi tulajdont épp ezért megfelelően, és legális eszközökkel érdemes védeni. Általánosan az alábbi lépéseket javasolt megtenni:

Jegyezze fel, hogy pontosan milyen szellemi tulajdonokkal rendelkezik

A védelem első lépése, hogy tudjuk, pontosan mit is védünk. Rendszeresen gyűjtse össze a cége vezető beosztású alkalmazottaitól, hogy pontosan milyen szellemi tulajdon lehet a birtokukban a céget illetően. Érdemes minden érintett alkalmazott felé tisztán kommunikálni a védelem tényét, hogy az esetlegesen véletlenül történt adatszivárogtatást is elkerüljük: hiszen akár egy ártatlan beszélgetés során is elhangozhatnak üzleti titkok, ha az alkalmazott nincs teljesen tisztában azzal, hogy meg kell azt védenie.

Tároljuk az információkat a megfelelő helyen

Maga a védelem csak annyira erős, amennyire azzá tesszük. Menjünk biztosra, hogy az informatikai rendszereink alkalmasak az adataink védelmére – nem csak a tárolásban, hanem azok kezelése során is. Hiába rendelkezünk ugyanis a legbiztonságosabb felhőszolgáltatással, ha például a hálózatra kötött nyomtatóink, amivel a céges dokumentumokat nyomtatjuk, elavultak és ezzel biztonsági rést jelenthetnek a támadóknak.

Jelöljük meg a bizalmas információkat

Ha nem jelöljük külön, hogy egy adott információ bizalmas, az akaratlanul is problémákat okozhat. Ha védett rendszerbe lép be egy alkalmazott, jelezzük egyértelműen, hogy az ott található információk semmiképpen nem kerülhetnek a cégen kívülre. Ha pedig különösen fontos információkat védünk, korlátozzuk a hozzáférést, vagy egészítsük ki akár extra biztonsági lépésekkel a bejelelentkezést, és figyeljük, ki mikor fért hozzá az adatokhoz.

Figyeljünk a véletlenekre

Gyakran előfordul, hogy alkalmazottaink akaratukon kívül szivárogatnak ki bizalmas információkat különböző online eszközöket használva – legyen az akár céges, akár egyéb szoftver. Az adatszivárgás akár úgy is megtörténhet a céges csatornákon keresztül, hogy egy email elküldése során a program rossz emailcímet illeszt be automatikusan, vagy véletlenül rossz csatolmány kerül kiküldésre.

Egy 2019-es tanulmány szerint az alábbi platformokon történt leggyakrabban adatszivárgás:

  • Külső email fiók, mint például Gmail (51%)
  • Céges email fiók (46%)
  • Fájlmegosztás FTP hálózaton keresztül (40%)
  • Kommunikációs és fájlkezelő eszközök, pl. Dropbox vagy Slack (38%)
  • SMS, vagy azonnali üzenetküldő alkalmazás, pl. Whatsapp (35%)