A pénzügyi tranzakciós illeték olyan levonás, ami különböző utalások, vásárlások és egyéb kiadások után terheli bankszámlánkat. Az azonnali fizetési rendszer bevezetése hosszú távon változást hozhat, azonban 2023-ban egyelőre még nem ússzuk meg a tranzakciós költséget.
A tranzakciós illeték
A tranzakciós illetéket elsősorban a lakossági és vállalati ügyfelek fizetik meg, a pénzintézetek pedig továbbítják a központi költségvetésbe. Tévedés lenne tehát azt gondolni, hogy a banki átutalás díjának célja az adott pénzintézet bevételének növelése, hiszen legnagyobb része az államkasszában landol.
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény hatálya kiterjed a
- magyarországi pénzforgalmi szolgáltatókra,
- egyéb hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményekre,
- pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetekre,
- pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőkre.
Kivétel a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyre nem terjed ki a törvény hatálya.
A tranzakciós díj 2013-as bevezetése óta az emberek kevesebb bankszámlával rendelkeznek, hiszen azok fenntartása magasabb költséggel járna. Az átutalásokat és készpénzfelvételt illetően pedig érdemes tisztában lenni vele, mikor, miért és mennyi tranzakciós illetéket szükséges megfizetni.
Adóköteles utalások: ezeknél a pénzügyi tranzakcióknál szükséges illetéket fizetni
Bizonyos esetekben nem kerülhető el a tranzakciós költség. Idetartozik az:
- átutalás,
- a készpénzkifizetés,
- a csekk beváltása,
- a kölcsöntörlesztés, vagy
- a jutalék- és díjbevételek felszámítása.
Illetékköteles továbbá minden olyan fizetési művelet, mely a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számláján nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.
Nem adóköteles utalások: ezeknél a pénzügyi tranzakcióknál NEM kell illetéket fizetni
Nem minden esetben szükséges az illetéket levonni. Illetékmentes például, ha
- a fizető fél és a kedvezményezett ugyanaz (pl folyósítás megtakarítási számlára),
- a tulajdonosi kör részben azonos (pl. átvezetés férj/feleség számlájára), vagy
- csekkes befizetéskor, amennyiben nem lépi át a 20 ezer forintot, illetve idetartozik
- a Magyar Államkincstár által vezetett számlák terhére történő fizetési művelet.
A további tudnivalók megtalálhatóak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szabályzatában.
Levonások: a tranzakciós adó mértéke
A levonások nagyobb értékű ügyleteknél jókora összeget is jelenthetnek, ezért a tranzakciók előtt jó tudni, mennyibe is fog kerülni valójában.
A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke főszabály szerint 2022-ben 0,3 százalék. Műveletenként azonban nem lehet több 10 ezer forintnál (2022 július óta). Készpénzfelvétel esetén ez az arány magasabb, 0,6 százalék. Mértéke nincs korlátozva.
Új szabályok és változások 2022 nyarától
A 2022-es év több szempontból is a változások éve volt. A válság miatt így például júliustól már az értékpapírok forgalmazására is kiterjesztették a tranzakciós illetéket. Ennek alapja az értékpapír vételára (kivéve Magyar Államkincstárnál és Magyar Postánál vásárolt értékpapírok). Az eddigi limitet – ahogyan korábban írtuk – pedig 6 ezer forintról 10 ezer forintra emelték. A jövőben (“békeidőben”) azonban pozitív irányba is változhatnak a dolgok.
Örülhetnek az ügyfelek: megszűnhet a pénzügyi tranzakciós illeték levonása?
Általános vélekedés, hogy a bankrendszer drága, és további intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy mindez megváltozzon. Több, mint valószínű, hogy az ügyfelek értékelnék, ha bizonyos “könnyítések” által kevesebb pénzüket vonnák le.
Az azonnali fizetés rendszere felgyorsította az elektronikus megoldásokra való átállás folyamatát, azonban a tranzakciós költség fennállása jelentősen csökkenti a hajlandóságot. Tízmillió forint alatti összegnél már minden egyes banki utalás “átmegy” másodpercek alatt. Ez mind szép és jó, a probléma a tranzakciós illetékkel kezdődik, vagyis a plusz költséggel, ami ezzel jár. Logikus lépés lenne tehát az adó “elengedése”, mert így pénzügyi szempontból továbbra is érthető megoldás, ha egyesek a díjmentes verziókat választják.
Havonta kétszer, maximum 150 ezer forintig jelenleg is díjmentesen vehetünk fel készpénzt, efölött azonban a bankoknak annak ellenére is fizetniük kell az állam számára, hogy nincs bevétel az ATM-en való készpénzfelvételből. Ezt az összeget pedig az ügyfelektől is levonják.
A folyamat valószínűleg nem fog lezajlani egyik napról a másikra, de van rá esély, hogy a jövőben megszabaduljunk a pénzügyi tranzakciós illetéktől. Az ügyfelek és a bankok egyaránt várnak erre a döntésre. Ha minden jól megy, a jövőben nem kell külön díjakat fizetni az átutalási tranzakciók után és alacsony, könnyen elérhető, fenntartható számlavezetési díjak lesznek elérhetőek.
Így lehet elkerülni vagy minimalizálni a “felesleges” kiadást
Ha már tisztában vagyunk a tranzakciós díjjal kapcsolatos tudnivalókkal, találhatunk olyan megoldásokat, melyekkel minimalizáljuk a plusz kiadásokat. Minden esetben gondoljuk át:
- valóban szükséges annyi készpénzt felvenni?
- muszáj egy összegben végrehajtani az átutalást?
Amennyiben lehetséges, kerüljük a “felesleges” tranzakciókat. Napjainkban még mindig jellemző, hogy szeretjük a pénzt a zsebünkben tudni vagy a malacperselyben, ezért nagyobbnál nagyobb összegeket veszünk le az ATM-ben, holott nincs is igazán szükség rá. Nem kell aggódni, 2023-at írunk, a bankoknál pedig biztonságban van a pénzünk elektronikus formában – nem utolsósorban nyomon követni is egyszerűbb az egyes ki- és befizetéseket.
