Egy vállalkozó család otthona sokszor több funkciót hordoz, mint egy átlagos háztartás. A nappaliban történik a brainstorming, ugyanott építi a gyerek a legókastélyát, a konyhaasztalon készül a riportanyag, délután pedig helyet ad a matek házinak. A tér ilyenkor képlékeny, mégis szüksége van egy olyan rendre, amit mindenki tud értelmezni.
Az egyik ilyen eszköz egy mozgatható paraván vagy egy gurítható polc, amely néhány másodperc alatt elkülönít egy dolgozósarkot a nappali többi részétől. Nem bonyolult, mégis jelzi a családnak a váltást: most munka van, utána újra közös tér lesz.
Sok családnál működik egy olyan szabály, amely egyetlen tárgyhoz köti a dolgozó jelenlétét. Egy nyitott laptop, egy kinyitott jegyzetfüzet vagy egy fejhallgató az asztalon jelzésértékű. A gyerek tudja, hogy ha ott a fejhallgató, akkor anya vagy apa egy feladat közepén tart, és pár perc türelmet kér. Amikor a tárgy eltűnik az asztalról, a jelenlét újra átfordul családi üzemmódba.
Érdemes olyan helyet kijelölni, amely a nap folyamán rugalmasan válthat szerepet. Egy nagyobb étkezőasztal jó példa erre. Délelőtt helyszíne a munkának, délután pedig terepe a közös életnek. A lényeg a látható átmenet, amely segít lezárni a munkát akkor is, ha az ember fizikailag ugyanott marad.
Beosztás, beosztás, beosztás
Egyértelmű, hogy egy vállalkozók ideje ritkán szabályos órarend szerint működik, mégis szükségük van egy olyan ritmusra, amelybe a család is belefér. Erre a leghatékonyabb módszer az idősávok használata.
Vannak családok, ahol napi két rövid kapcsolódási pont működik jól. Egy közös ebéd, még akkor is, ha tizenöt perces, átlendíti a délelőtt és a délután határát. Este pedig egy félórás séta, ahol mindenki elmondhatja, mi történt vele. Ez a két időpillanat olyan, mintha a nap gerincét adná.
Igen, a hétvégék gyakran jelentenek kihívást…. ilyenkor segít a „nyitvatartási” elv. Ez annyit jelent, hogy a hétvége egyik felében kijelölünk egy idősávot, például szombat délelőttöt, amikor, ha nincs más lehetőség, akkor dolgozhatunk. A délután azonban a családé, vasárnap pedig (majdnem) teljesen szabad. A rendszer rugalmas, mégis mindenki érti, mikor mi következik.
A szezonális terhelések is könnyebbek egy közös naptár mellett. Amikor év végi hajrá van, vagy új projekt indul, a család látja előre a sűrű heteket. Ha egy naptárban szerepel néhány egyszerű jelölés, mint például „sűrű hét”, „sok meeting”, vagy „projektzárás”, mindenki tud alkalmazkodni.
A kommunikációs csatornák kialakítása is sokat számít. Van, ahol egy jegyzetfüzet segít, amelyben a család rövid üzeneteket hagy egymásnak. Van, ahol egy apró mágnes tábla jelzi a nap állapotát, például azt, hogy éppen fókuszmunka folyik, vagy azt, hogy valaki szünetet tart. Másoknál egy közös esti tízperces áttekintés vált be, ahol mindenki elmondja, hogy a holnapi napból mire számít. Ezek kis eszközök, mégis stabilabbá teszik az együttműködést.